Végérvényesen felosztják a Római Birodalmat

2004. szeptember 13. 12:06

I. (Nagy) Theodosius császár, az utolsó összrómai uralkodó halála döntő pillanat az Imperium Romanum történetében. A Római Birodalmat két fia között osztják meg: Honorius nyugatot, Arcadius keletet kapja. A két új birodalom határa Itáliától keletre Illírián fut keresztül észak-déli irányban. A politikailag és kulturálisan is saját utat járó Kelet-Római Birodalom fővárosa Konstantinápoly marad. Róma városa tovább veszít jelentőségéből. A Nyugat-Római Birodalom új politikai centrum 395-től Milánó, 404-től Ravenna. A 394 óta egyeduralkodó I. (Nagy) Theodosius Róma több mint 1000 éves történelmében az utolsó birodalomegyesítő. A 347-ben Caucában (Spanyolország) született, 380-ban megkeresztelt és 379 óta társuralkodó Theodosiusnak a belső és külső ellenállás ellenére sikerült a birodalom egységét létrehoznia. Uralkodása alatt az Imperium Romanumot nem érte veszteség. A halála előtt általa végrehajtott birodalomfelosztás célja a vándorló germán törzsek által fenyegetett birodalom szétesésének megakadályozása, a hatás azonban ellentétes volt. A birodalomfelosztás új konfliktusokat okoz. A kiskorú Honorius mellett Stilicho germán hadvezér lesz a régens nyugaton, míg keleten a germángyűlölő Flavius Rufinus ragadja magához a hatalmat. Az elkövetkező években a Római Birodalom minden fronton vereséget szenved. Évszázados határokat kell feladni. A germán népek rohama nem tartható fel többé: - 406/407: római csapatok feladják a Rajna-határt; szvébek, burgundok és frankok lépik át a Rajnát, és Gallia egy részét meghódítják; - 407: Britanniából kivonják az utolsó római légiókat; piktek, szászok és gótok hódítják meg a szigetet; - 401-403: csak az összes rendelkezésre álló katonai eszköz bevezetésével tudja elhárítani Stilicho a nyugati gótok Alarich király vezette betörését Itáliába. A népvándorlás többé nem tartóztatható fel. A germán betörések a Római Birodalom lassú széthullásának végén történnek. Ez a folyamat a katonacsászárokkal (235-305) kezdődött, amikor a seregek határozták meg, ki kormányozza Rómát. Az Imperium Romanum felbomlásának következő szakaszát Diocletianus császár 305-ben hozott döntése jelenti, amely a birodalmat négy részére osztotta (az ún. tetrarchia 12 közigazgatási körzettel [diocesis] és 101 provinciával). Nagy Konstantin császár 330-ban végérvényesen áthelyezte rezidenciáját Rómából Bizáncba, ami a Konstantinápoly nevet kapta. A nyugati birodalomrész ezzel egyre többet vesztett jelentőségéből. A római politikát ettől kezdve Konstantinápolyból irányították. Ezzel a lassú széthullással együtt járt a tulajdonképpeni római lakosság felhígulása. Egyre több germán szolgált a római hadseregben és dolgozott a római közigazgatásban. Ugyanakkor az állattenyésztő, szabad emberekből álló germán közösségekben a római hadifoglyok utódaiból szolgák és földművesek lettek a IV-V. századtól, előkészítve a kereszténység terjedésével a feudalizmus kibontakozását.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén