Nyomtatás képekkel
Nyomtatás képek nélkül

A fővárosi peremkerületek temetői

2004. október 19. 11:26

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=7907&fb_comment_id=10150222739002899_22569243&pIdx=4

A Múlt-kor temetők történetével foglalkozó sorozatának második része a legjelentősebb peremvárosi temetők történetét tekinti át.

Pesthidegkút - Csillaghegy - Újpest - Albertfalva - Rákospalota

Pesthidegkúton jelenleg nincs használatban lévő temető, az elgazosodott, részben széthordott Véka utca - Temető utca sarkán lévőnek ma már alig van nyoma, és mérete is meglehetősen parányi volt. A szintén felszámolt, nagyobb méretű Templom köz melletti temető helyén park van, viszont tervezik a két temető egyikének újranyitását, mert újra van igény egy önálló pesthidegkúti temetőre.

Benkő István sírja
Rákospalotán

Csillaghegyen a temetőt felszámolták, halottait az új Óbudai temetőbe temették át, melyről részletesen itt olvashatnak. A Pusztakúti úton volt, közel a strandhoz, az új térképeken is jelölik helyét, pedig ma már nincs nyoma. A városrész azonban mégse maradt temető nélkül, a régi temető helyén 1985-ben létesült a Tamás utcai urnatemető, amelyben hírmondónak megmaradt a régi temető XIX. században épült kápolnája.

Újpesten eleinte a mai angyalföldi MÁV pályaudvar közelében volt a temető, melyet Magdolnavárosi temetőnek is neveztek. Gyors telítődése miatt 1921-ben létesült a Megyeri temető, a magdolnavárosit pedig 1964-ig felszámolták, a helyén lakótelep épült, mely így méltán kapta a "szellemtelep" elnevezést a helyiek körében. A Megyeri temetőben jelentős károkat okozott az 1945-ös árvíz. Itt nyugszik például Lebstück Mária 48-as főhadnagy, Klima Lajos az újpesti gimnázium első igazgatója, Semsey Aladár polgármester, Halassy Olivér olimpiai bajnok vízilabdázó, vagy Radics Béla rockgitáros. Itt volt eltemetve 1977-2001 között Gérecz Attila költő, 56-os mártír is. Néhány érdekes szobrászati alkotása közül kiemelkedik Dálnoki Miklós Zsigmond sírján egy hatalmas kő mellszobor és Schrammer Katalin sírján lírán játszó nőalak (Eősze András alkotása).

A XI. kerületben jelenleg nincs működő temető, viszont ez nem volt mindig így. A Hunyadi János út mellett volt megtalálható az Albertfalvai temető, amelyet már réges-rég felszámoltak (ez valószínűleg az új volt, mert egyes források említést tesznek egy régi albertfalvai temetőről is). A környékén hipermarket épült, az egykori temetőből ma már egy sírkő se maradt, csak egy kerítésmaradvány. Egy része parlagon álló fás-bokros rész, másik felén kutyaiskola található.

Varju Vilmos olimpikon
sírja Rákospalotán

Rákospalotán van a kevés bővíthető fővárosi temető egyike, amelyet folyamatosan fejlesztenek, jelenleg új ravatalozó épül hozzá. A jelenlegi köztemető elődje az 1843-1909 között használt, a mai REAC-pálya helyén lévő Palotai Öreg Temető volt. A jelenleg is használatos sírkert 1904-ben létesült, máig mintegy 110 000 halottat temettek bele. A vidékies temető közelében különös kontrasztként emelkedik az újpalotai lakótelep. Egyik legrégebbi emléke a Balla-sírbolt, amelybe a családfőt 1870-ben temették el. Itt nyugszik többek között Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány, Buday László labdarúgó, Franzenau Ágoston akadémikus, Varju Vilmos olimpiai bronzérmes atléta, Cserba Elemér és Szőcs Áron polgármesterek. Több kollektív emlékmű is található ebben a sírkertben, mint a szovjet hősi emlékmű, a családi erőszak áldozatává vált gyerekek, és a II. világháborúban elesett katonák emlékköve. A szobrászati alkotások közül kiemelendő Matuz Lajos-, Nagy Barnáné-, valamint a Koltai-, és a Fehér család síremléke. A kerületnek volt egy másik temetője, a pestújhelyi is (a mai Petrence utcánál), melyet az 50-es évek elején felszámoltak.

XVI-XX. kerületek

Török Flóris honvéd
százados sírja
Pesterzsébeten

A XVI. kerületben jelenleg egy működő temető van. A legrégebbi temetkezési hely a Timur utca vonulatában volt a X-XI. században. Ennek helyét a leletmentés után beépítették. A Gusztáv utcában volt a régi szentmihályi temető, de ezt már az 1930-as években se használták, ma családi házak állnak helyén. A mátyásföldi helyét beépítették, a sashalmi helyén ma már egy erdősáv van, környéke illegális szemétlerakóhely. Volt régen izraelita temető is benne, de már annak sincs nyoma. A kisszentmihályi temető az 1940-es évektől van elhagyatva, mára már benőtte az erdő. 1905 decemberében hoztak határozatot létesítéséről, amikor is a szentmihályi képviselő testület Weinwurm Jánostól temető és faiskola létesítésére megvásárolt tíz holdnyi területet. A faiskolai részből később hatszáz holdnyit adtak át izraelita temető létesítésére. A közepén álló, Szvoboda János által emeltetett nagyméretű feszület rendíthetetlenül dacol az idővel. E körül kaptak helyet 1935-től a kerület prominens személyiségeinek díszsírhelyei. Itt nyugszik Krenedits Sándor, Rákosszentmihály alapító főjegyzője, Pálfi János földbirtokos, közcélú telkek adományozója, Vayand Károly tanító, Regős József a fiúpolgári iskola alapítója, és Gombás Károly bíró. Díszes falsírboltjai ma már nincsenek teljes pompájukban, a legtöbb felnyitva tátong, vannak olyan sírgödrök, amelyekbe építési törmelékkel teli zsákokat is tettek. Ilyen díszes sírok például a Koblinger-, a Roden-, a Weidlich-, a Tábory-, vagy a Fülöp családé.

A közel 50 éve felszámolt cinkotai öreg temetőt, amely Budapest legnagyobb, Árpád-kori alapokra épült evangélikus temploma mellett áll, nemrég tisztították meg. Itt főleg egykori szlovák családok sírjai állnak, mert a XVIII. századtól kezdve a telepítések következtében nagyszámú szlovák kolónia élt Cinkotán. Itt van eltemetve Linczényi József tanító, aki hatvan évig oktatta a cinkotai gyermekeket, valamint Petőfi Sándor nagybátyja, Hrúz Ádám, és nagyapja, Hrúz János. Jelenleg a Szabadföld úti köztemető van használatban, amelynek története bővelkedik vargabetűkben. Még az 1800-as évek végén adományozta a területet gróf Batthyány Ilona a községnek. A szertartások azonban sokáig a templom melletti temetőben voltak, innen kísérte a gyászmenet a halottat aztán az új temetőbe. 1924-ben épült a Fritsche-család temetőkápolnája, amely azonban nem volt kizárólag családi temetkezőhely, bárki előtt nyitva állt. A temetőt 1950-ben bezárták, de lakossági követelésre 1954-ben újranyitották, 1965-ben pedig bővítették a Fritsche-kápolnát. A temetőnek állandó személyzete csak 1968-ra lett, ekkor készült a ravatalozó is. Területét legutóbb 1995-ben bővítették. Ide került át templom melletti temető sok síremléke. Legnevesebb halottjai: Ehmann Viktor helybéli virilista, akinek birtokán létrejött Sashalom és Mátyásföld, Révay József klasszika-filológus, Maderspach Viktor vadászíró, és egykori I. világháborús hős, és Odry Lajos az MTK egykori labdarúgója. A temető bővítése mára időszerűvé vált (a 80-as években még kb. negyed ekkora volt), ezt egy belső üzemi terület hasznosításával, és telekvásárlással kívánják megoldani. Ráadásul épül az új csömöri magántemető, amely tehermentesíteni fogja ezt a sírkertet.

A XVII. kerületben az Új köztemetőn kívül - amin egyébként a X. kerülettel osztozik - nincs működő temető. A rákosligeti helyén családi házak állnak, a román katonák sírjait tartották meg belőle. A rákoskeresztúri Gyökér utcai helyére (amely meglehetősen nagy kiterjedésű volt) lakótelepet építettek. A Rákoscsabán lévő evangélikus temetőnek (1980-ban felszámolták) gyakorlatilag 1-2 kósza sírkövön kívül nincs nyoma (Mellette volt a római katolikus temető is, de az már az 1910-es években is elhanyagoltnak számított). Innen mentették meg Melczer János, evangélikus lelkész sírkövét. Hamvait nem sikerült exhumálni, mert a sírgödörben csak pár rozsdás csatot találtak. A temető sok 48-as honvéd sírját is rejtette, ma már ezek is eltűntek. A református temető sem látható ma már, pedig itt volt a község legnagyobb földbirtokosának, a Laffert-családnak a sírboltja. Ezeken kívül Rákoshegynek is volt egy apró temetője a Bocskai István utca elején, de ezt is felszámolták, majd beépítették.

A Szebenszky-család
sírja Kispesten

A XVIII. kerületben egy működő temető van: ez az 1945 óta működő Lőrinci temető, amely csendes, tipikus külvárosi köztemető (a közelben egy bányagödör van, ezért nevezik a helyiek homokbányai temetőnek), elsősorban helyi jelentőségű neves halottal (az országosan ismertek közül feltétlenül megemlítendő Nagy Norbert válogatott labdarúgó, Szentgáli Antal, a vlagyivosztoki kikötő tervezője). A temetőt jelenleg bővíteni próbálják egy használaton kívüli parcella újbóli birtokba vételével. Érdekesség, hogy itt volt az országban először szórásos temetés (1979). A kisebb temetőket mára kivétel nélkül felszámolták, a legtöbbjének ma már nyoma sincs, így például a Ganz Ábrahám utcainak (autóparkoló, és épülő társasház van a helyén), a Felső-halominak a gyáli határ mentén, a Kerékvágás utca mellettinek, vagy a Sallai utca - Üllői út sarkán állónak, amely annak idején a település legjelentősebbikének számított. 1906-ban adományozta a területet Pestszentlőrincnek Szemere Miklós, aki kikötötte, hogy felekezeti különbség nélkül temetkezzenek bele. Gyakori vendég volt itt Ady Endre, apósa, Boncza Miklós sírját látogatván. A temető helyén ma a Lőrinc Center áll. A Pestszentimrén található Igric utca - Nagykőrösi út sarkán álló sírkertet közel 50 éve felszámolták, mára már alig maradt 1-2 sír hírmondónak. Volt továbbá még egy az Ipacsfa utcában a Cséry-telep közelében, de annak sincs már nyoma.

Nagy István olimpikon
sírja Kispesten

Kispest első temetője 1872-ben létesült a mai Jézus Szíve plébániatemplom helyén. Ma két jelentős temetője van: az Öreg temető 1890-ben létesült a Hunyadi u. -Zalaegerszegi u. - Nagykőrösi út által határolt területen. Számos prominens személyiséget temették el itt: 17 országos-, és 49 helyi jelentőségű személyt, akik 41 sírban, és 31 eredeti helyén megmaradt falsírboltban találhatók. 9 sír, és 8 sírbolt képvisel megőrzendő művészi értéket. Itt nyugszik továbbá számos 48-49-es honvéd, és 56-os szabadságharcos. Megőrzendő értéket képvisel a Brandtner- (a temető létesítője, Brandtner Pál főjegyző, és családja nyughelye) a Bódy-, és a Mayer-mauzóleum. Az elsőbbséget azonban fokozatosan elhódította tőle a Bozsik-stadion mellett található, 1920-ban létesült Új temető. Itt inkább a köztemető jelleg került előtérbe, kevesebb neves személyiség sírját lehet fellelni (elsősorban a közelmúlt neves kispesti polgárait). Ékessége a Vidner-sírbolt, a cserkészdomborművével, valamint a mellette található Füst-, és a fősétányon lévő Forberger-sírbolt. A temetőt többször bővítették, előbb a környező sportpályák területével, majd a Kolozsvári utcai kukoricaföldekével. Így érte el a mostanra már nem bővíthető 15, 6 ha-t. Az új temető egyik legnagyobb nevezetessége egy védett természeti érték: a sírkert déli végében található az ország legnagyobb Tamarix Pentandra Sp. fája, amely egy mediterrán jellegű fafajta. A tömeges temetkezés az új temetőbe a húszas, harmincas évektől indult meg. 1975-ben le is zárták az Öreg temetőt, újranyitása azonban mára szükségessé vált az Új temető zsúfoltsága miatt. Jelenleg építik az új ravatalozót, a prominens személyiségeket pedig exhumálják majd, és külön parcellába temetik, valamint felújítják a közműveket. A többi parcellát valószínűleg felszámolják.

A XX. kerületben a 30-as villamos végállomásától kb. 5 percre található, 1916-ban létesült Erzsébeti temető van használatban. Az 1910-es évek közepén létesült, létrejöttét azonban éles polémia előzte meg a talaj vizenyőssége, és bizonyos érdekellentétek miatt. Ravatalozója 1985-ben épült. Keleti végében nemrég közös II. világháborús és 56-os emlékművet avattak. Ugyanakkor az egykoron a bejárat közelében lévő XIX. század végéről származó régi sírköveket szívfájdalom nélkül ledöntötték. Csendes köztemető, főleg helyi jelentőségű halottak vannak benne (néhány kivétel: Godán Lajos válogatott labdarúgó, Kazi Aranka atléta, első női futó világrekorderünk, vagy Török Flóris 48-as hős, pesti főkapitány). A temető legérdekesebb síremléke a Szolgay-Novák családoké, amelynek domborművén egy korabeli osztálytermet láthatunk, és a tanító néni kihív egy kislányt felelni. Az új erzsébeti temető megnyitását megelőzően volt temető a Vörösmarty és a Knézich utcában, utóbbiban még egy izraelita sírkert is. A Vörösmarty utcaiban temettek el egykoron olyan helyi jelentőségű személyeket, mint Erdélyi Mihályt (az Erzsébetfalvai Közlöny alapítója, szerkesztője, és kiadója), Suda Jánost (Erzsébetfalva akkori legrégebbi polgára), és Mártonffy Lászlót (a Polgári Dalkör elnöke, a Kaszinó pénztárnoka, utcát is neveztek el róla). Ennek a híres sírkertnek a helyén ma az "Esély" szakképző iskola áll.

Csepel - Budafok - Soroksár

Zámbó Jimmy sírja
(Csepel)

Csepelen 1918-ban létesült a temető a II. Rákóczi Ferenc út mentén. Korábban a sziget északi felén, Csepel-Ófaluban volt temető. Az új sírkert helyén egykoron bolgárkertészet volt, az első temetést csak 1920-ban jegyezték fel. Mint a peremkerületi temetők többsége, ez is csendes, nyugodt, elsősorban azért forog gyakran közszájon, mert itt temették el a közelmúlt énekes sztárját, Zámbó Jimmy-t. Ugyanakkor itt van eltemetve még Ivanics Lajos (Csepel első díszpolgára), Urányi János olimpiai bajnok kajakozó, és Ábel Jakab az első magyar bajnok kenus is. A temető régi sírkápolnáját és ravatalozóját 1970-ben lebontották. Manapság folyamatban van a bővítése, amely főleg a kerület lakosságának meglehetősen idős átlagéletkora indokol. A telekvásárlásokkal kapcsolatban a temető már megegyezett 50 tulajdonossal, úgyhogy a bővítés csak idő kérdése.

A Dietzl-család sírja
(Budafok)

Budafokon az írott források szerint az 1885-ben létesült jelenlegi (Temető u. - Tóth József u. sarkán lévő) temetőn kívül négy sírkert létezett: a Péter-Pál kápolnánál (ez volt a legrégebbi, 1740 körül létesült), a Városháza környékén, a Duna-parton (az ún. Pestis-temető), és az Árpád utcai iskolánál lévő (amelyet egy 300 forintért megvásárolt, használaton kívüli szőlő helyén hoztak létre). A Budafoki temető bízvást állíthatjuk, hogy a legszebb a külvárosi temetők közül. Az első temetés 1887-ben történt, a Wineczhein-sírboltba. Ma itt áll a Mindenki Keresztje, amelynek keresztrésze valószínűleg az Árpád utcai temetőből került át, a két szobor pedig - ez is csak feltételezés - nem temetőbe készült, a megmunkálás kifinomultsága miatt (valószínűleg a Savoyai-kastély homlokzatát díszítették). A 20-as parcellasor műemléki védettséget élvez. Itt impozáns sírok, festői mauzóleumok tárulnak az ember szeme elé, amelyekben nagyrészt a korabeli szőlőműves-, borkereskedő elit többségében német-, és francia tagjai nyugszanak. A szép sírboltok túlélték azt is, mikor a II. világháború idején a szövetségesek által a csepeli Weiss Manfréd gyárnak szánt szőnyegbombázás tévedésből Budafokot sújtotta, és a temető nagy része is romba dőlt. Mindenképpen kiemelendő a Kriszta-, és a Francois-mauzóleum, az oroszlánokkal díszített Dér-sírbolt, a Krisztus-ábrázolásos Bárdossy-, és Kremer-, a domborműves Brückner-, a Zeeb-, és a díszes gyertyatartós Paitz-kripta. Viszont ez számít az egyik legzsúfoltabb temetőnek Budapesten, és nem igazán bővíthető (ezt a temető melletti műköves műhely megvásárlásával akarják megoldani). Itt nyugszik Suták József matematikus, Csordás Lajos egykori válogatott labdarúgó, Térey Pál 48-as honvéd huszár hadnagy , és Dietzl Károly, a híres borkereskedő dinasztia alapítója is. Ugyanakkor felszámolták Dáni Gézának, a Kastélymúzeum első igazgatójának sírját, és 2000-ben Farkasrétre temették át innen az 1947-ben koncepciós perben kivégzett Donáth Györgyöt.

Záborszky Nándor sírja
(Budafok)

Meg kell még említeni a Waltz család sírját (a kerület talán legrégebbi családja, számos malom tulajdonosai voltak a Duna-parton), Macskássy Sámuel főjegyzőét, Záborszky Nándor polgármesterét, a vele együtt nyugvó Erdély Sándor igazságügy miniszterét, és Czermann Jánosét, a község legendás bírájáét, akinek idején Budafokon megépült a vízmű -összehasonlításként: Siófokon és Debrecenben ekkor még nem is volt. Budatéténynek is volt temetője, a Kistétényi temető, amely a Terv utca és a Gyula Vezér út sarkán volt megtalálható. Ma már építési terület van a helyén, egyetlen megmaradt sírja a szépen felújított Wolf-kripta, körülötte pár sírkővel, amely a temetőből megmaradt. Nagytétényben az első temető 1750-ben létesült a katolikus templom mellett. A templomban a kastélyépítő Rudnyánszky-család sírboltja elfalazva, a kertben néhány régi sírkő található meg. 1780-ban nyitották meg a régi temetőt, de ezt az 50-es években lezárták. Ma az 1985-ben nyílt Angeli úti urnatemetőt használják, a régi sírkert helyén építési törmelék és szemét van benne, a sírok már eltűntek (egyedül a romos Kray-kápolna dacol az idővel). A régi temetőből temették át Zámbelli Lajos 48-as hőst a Kerepesi temetőbe. Érdekes látvány a modern urnatemetőben a 803-as számú Boldogasszony - cserkészcsapat emlékműve a múlt század húszas éveiből.

Soroksáron viszont már nincs használatban lévő temető. Temetkezésre a betelepült svábok először a Duna mellett használtak egy kis területet, itt az első név szerint ismert halottak Michael Natz (1740), és Jakob Forster (1742) voltak. Ezt 1873-ban felújították. Még a felújítás előtt alakítottak ki egy újabb temetőt a templom cséplőhelyéből (1762), de az csakhamar megtelt. Utána az Andrássy-Valéria utca melletti területre, majd az új szőlőskertek környékére temetkeztek. Csakhamar ez a kettő is megtelt. 1946-ra Soroksáron 3 katolikus, 1 evangélikus és 1 zsidó temető volt. A legrégebbi soroksári temetőre ma már csak a Déli Temető utca emlékezik a Duna-parton, maga a terület illegális szemétlerakóhely lett. A Középtemető utcai esetében (1987-ben számolták fel) is csak az utcanév az egyetlen tanú, helyén ma már modern lakópark áll. Az Erzsébet utcában lévő helyén ma erdő található, arról pedig egyelőre nincs tudomásom, hogy a Péterimajorba tervezett temető valóban létrejött-e egykoron.

Óbudai temető

Bibó István sírja

Észak-Buda legnagyobb, és jószerivel egyetlen köztemetője az Új óbudai köztemető. A főváros 1905-ben határozta el, hogy Óbudán új köztemetőt létesít, ezt a tervet a közgyűlés a következő év elején fogadta el. Hosszas alkudozások után a főváros a Törökkő-dűlőben vétel és telekcserék útján 1908 őszéig 79 387 négyszögöl területet szerzett hármas felosztásra: a köztemető, a felekezet nélküliek, és a zsidó temető részére. 1910. Február 1.-jén meg is nyitották a temetőt. Azóta épült új ravatalozó is (az ún. Főnix-terem, 1999-ben építették a BTIRT fennállásának kilencvenedik évfordulójára). A közgyűlés 1912 augusztusában 40 kisebb, és 7 nagyobb sírbolt építéséről határozott. Az újonnan létrejött temetőbe került jó néhány sírkő a megszűnt óbudai temetőkből, így az újlakiból is, amelynek német nyelvű sírkövei a ravatalozó közelében találhatók. A kezdeti hármas felosztás ellenére a zsidó temető csak 1922-ben nyílt meg. Bővítésére nincs lehetőség, mert a köztemető teljesen körbefogja. 1931-ben épült a bejáratnál lévő Feltámadt Üdvözítő Temetőkápolna. Stílusában a román és a gótikus stílusjegyek egyaránt felfedezhetők, az egyhajós kápolnában kis orgonakarzat is található. A festett üvegablakokat Palka József készítette, több üvegablak neves óbudai családok megrendelésére készült, főleg Árpád-házi szenteket ábrázolnak. A II. világháború során az Óbudai temető kapuzati épülete megsérült, a felszerelési tárgyakat ellopták. A károk helyreállítása óta azonban zavartalan a temető működése. Mai területe 25,4 ha, elrendezése teljesen egyedi: köröndökbe torkolló háromszög alakú parcellákat találhatunk itt.

Sinkovits Imre sírja

Neves halottakat főként a világháború után temettek Óbudára, előtte ugyanolyan csendes köztemető volt, mint a mai külvárosi temetők többsége. Az első itteni halottak közé tartozik Rokken Imre, a Legnanóban elhunyt válogatott labdarúgó, vagy szerszámgépgyártásunk úttörője, Bohacek Ottokár. Áttemetéssel került ide Görgey István, a híres hadvezér Görgey Artúr öccse, amit a Kerepesi temetőben az 50-es évek elején lezjlott átrendezések, sírfelszámolások tettek szükségessé. Hasonló körülmények között került ide a Fiumei úti sírkertből Blaschnek Hugó tűzoltóparancsnok. Ugyanebben az időszakban temették ide Damkó József szobrászművészt, aki elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét, Kállai Ernő műkritikust, és Zsembery Gyula kormányfőtanácsost, a Magyar Turista Szövetség másodelnökét. A 60-as években bővítették először a temetőt. Ekkor temették ide Artner Edgár egyháztörténészt, akinek sírja mára veszélyben van, ugyanis lejárt a bérleti ideje, majd pedig Palotás Péter olimpiai bajnok labdarúgót. A 70-es évek elején temették ide Alszeghy Zsolt irodalomtörténészt, később Fábián Dezső olimpiai bajnok vízilabdázót és Schoen Arnoldot, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatóját. Az évtized végén kerültek ide Haynal Imre orvosprofesszor, Dévai Hédi színésznő, Andor Ilona zenepedagógus, Thurzó Gábor író, és a magyar politikaelmélet- és filozófia egyik legnagyobb hatású teoretikusa, Bibó István. Vörösmárvány síremléke a 16-os parcellában található, a közelébe temették 2001-ben a Nagy Imre-kormány sajtófőnökét, az 56-os emigráció egyik vezéralakját, Vásárhelyi Miklóst is. A 44-es parcellába kerültek a felszámolt Csillaghegyi temető halottai, 2002-ben állított emlékművük egy nagyfeszültségű villanyoszlop tövében található, a szovjet parcella közelében. A 80-as években temették ide Szemes Mari színésznőt, az autóbalesetben elhunyt egykori válogatott teniszezőt, Püski Ottót, az Állatkert igazgatóját, Anghy Csabát az avantgárd egyik úttörőjét, a festőművész Ráfael Győzőt, Kislégi Kálmán vízilabdázót, és Hlatky László színészt, aki Kibédi Ervinnel újjáélesztette a "Hacsek és Sajó" duót. A nyolcvanas években temették még ide Szittya Károlyt, a temető másik olimpiai bajnok vízilabdázóját, Tulipán Mihály és Vilezsál Oszkár labdarúgókat, és Mödlinger Gusztávot, a chronobiológia hazai úttörőjét. 1987-ben létesült az első hant nélküli parcella.
A sok híres halott ellenére azonban a temető megmaradt csendes, külvárosi sírkertnek. Pedig a Farkasréti temetővel szemben is kivívott annyi helyzeti előnyt, hogy a budai oldalon egyedül itt van szóróparcella, amely a 90-es években létesült. A szóróparcellában azonban a többi temetővel szemben itt csak egy ismert ember hamvait szórták szét. Ez az esemény idén történt, azonban annyira szupertitkosra sikeredett, hogy egykori MSZMP-tagok közül se tudtak róla sokan: itt szórták szét Fock Jenő exminiszterelnök hamvait.

Hidegkuti Nándor sírja

A 90-es években temették ide Bieber Károly iparművészt, a kovácsoltvas nagy hírű mesterét, Káldi Nóra színésznőt, Hajnóczy Gyula építészettörténészt, később pedig Bajnok Zsolt újságírót, akit a kommunista rendszer szektás irányvonalának volt képviselője a Magyar Hírlapnál, Schöck Ottót a Metró együttes alapító tagját, és az olimpiai bajnok kajakost, Parti Jánost. Ennek az évtizednek a végén építettek közvetlenül a kapu közelébe egy új központi kegyhelyet (a régi picit messzebb található, nagyméretű kőfeszület jelzi a körönd közepén).
2000 után sem csökkent a temető népszerűsége. 2001-ben temették ide Sinkovits Imrét, a nemzet színészét, és Hidegkuti Nándort, az Aranycsapat tagját. 2002-ben újabb neves labdarúgót temettek ide, mégpedig Mátrai Sándort, őt követően pedig Zsille Zoltán szociológust, és a pesti kabaré egykori sztárját, a Franciaországba emigrált Lugosi Györgyöt. 2003-ban pedig itt lelt végső nyugalomra Kósa Károly, a kubai labdarúgó válogatott egykori szövetségi kapitánya, a havannai TF edzőképzésének egyik vezetője. Szintén ekkor temették ide Jüling Rudolf, kajak-, és kenuépítőt, aki olyan világbajnokoknak készített hajókat és falapátokat, mint például Varga Ferenc, Hajba Antal, és Bakó Zoltán, valamint Perjés Géza történészt, Csűrös János ezredest és egyetemi tanárt.

Az Óbudai temető a külvárosi temetők közül a leggazdagabb művészi síremlékekben. A fősétány mellett találhatók a Haszmann-, Lischka-, Král-, és Lenz családok sírboltjai, amelyek a temető legszebb síremlékei közé tartoznak. Említendő még az istenszobros Lieb-, a Washüttl-, a Medgyesi-, a Wels-, és a domborműves Maloschik sír is. Impozáns alkotás még Vera Ilona táncművész sírszobra. A két világháború közötti időszakot idézi a 42-es parcellában látható szobor (cserkészfiú istenszoborral), azt azonban jelenleg nem lehet kideríteni, kinek a sírját díszíti, a felirat lekopott. Több, a Szervátiusz család műveire emlékeztető fejfát is találhatunk a temetőben, ezek mind a Záborszky-családhoz kötődnek (például Záborszky Anna és Jenő sírja). Érdekes Záborszky Kálmánné Gubiano Mária síremléke is, amelyen a zenét, és a tanítást megjelenítő domborműveket láthatunk. És persze nem felejthetjük el megemlíteni a Pomázi út menti falsírboltokat se, amelyek büszkén hirdetik az óbudai sváb polgárság egykori gazdagságát.