2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Japán biológiai és kémiai hadviselése Kínában

2003. november 10. 09:48

Korábban

Unit731
Egy tokiói bíróság hosszú idő után végre elismerte a kínai civilek ezreinek nyomorúságos halálát okozó biológiai hadviselés tényét

Több mint tízezer áldozat a `tudomány oltárán`

Az áldozatok pontos számát és a bevetett fegyverek mennyiségét tehát a japán kormány jóvoltából nem tudhatjuk meg, de annyi biztos, hogy az 1937-45 között lezajlott japán támadásokból még mindig mintegy hétszázezer kémiai töltet hever gazdátlanul szerteszórva Kínában.

A japán császári hadsereg 1932-ben szállta meg Mandzsúriát, ekkor a Shiro Ishii által vezetett biológiai fegyver fejlesztő csoport, a 731-es Egység Mandzsúriába települt, hogy a helyi lakosságot és hadifoglyokat föláldozva emberi kórokozókat szaporítson. Becslések szerint több mint 10.000 embert öltek meg kísérleti és termelési célokból.

Ishii végül 1939-ben kapott engedélyt új fegyverei bevetésére. Mivel nem tudtak kórokozókat hatékonyan célba juttató lövedéket előállítani, megmaradtak a viszonylag egyszerű eljárásoknál. Szabotőreik kolerával fertőzték a kutakat és az élelmiszereket, tífusszal fertőzött zsömléket juttattak az éhező lakosságnak, repülőgépeik baktérium-tenyészetet permeteztek és pestissel fertőzött bolhákat szórtak a városokra. Eközben Vakamacu állatorvos vezérőrnagy vezetésével a 100-as Egység növényi és állati kórokozókat termelt és terjesztett, hogy a mezőgazdaságot tönkretegye.

A japán biológiai hadviselés hatékonyságát nehéz számszerűsíteni, hiszen a háború után Kína hagyományos elzártsága fokozódott, és Japán érthető módon inkább hallgatott. Valószínű, hogy Ishii furcsa fegyverei sok százezer ember halálát okozták. Egy ízben a japán hadsereg olyan területen nyomult előre, amelyet korábban biológiai fegyverekkel támadtak, ekkor 10.000 japán katona megfertőződött és mintegy 1.700 meghalt. A háború végén a készleteket, berendezéseket és dokumentumokat megsemmisítették, majd az alakulat vezérkara Japánba menekült.

Néhány tucat tisztnek ez nem sikerült, ők szovjet hadifogságba kerültek. A Szovjetunóban elítélték őket, de a sztálini kor gyakorlatához képest enyhe ítéletek születtek (2-25 év kényszermunka). A program vezérkarának zöme amerikai őrizet alá került Japánban, és őket háborús bűnösként nem vonták felelősségre, mivel a felmentésért cserében átadták a kutatások eredményeit az Egyesült Államoknak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár