Amerikai elnökök nyilvános magánélete

Ronald és Nancy Reagan

Annak ellenére, hogy egy átlagos amerikai viszonylag jól ismeri a politikai rendszer működését, érdeklődését elsősorban nem a belpolitikai csatározások vagy a külpolitikai események kötik le: sokkal inkább az elnökök magánéletének rejtett vagy vitatott elemei.

Az Egyesült Államok első embere, aki kevés kivétellel természetesen házasember, üvegkalitkában él, és nem bújhat el a média árgus szemei elől, mivel gyakorlatilag John F. Kennedy elnöksége óta az Első Család, vagyis a First Family életének minden mozzanata megjelenik a nyomtatott és elektronikus sajtóban.

Bill Clinton és Monica Lewinsky 1998-as viszonya és az azt követő média- és politikai cirkusz nemcsak alapjaiban rengette meg a Fehér Ház erkölcsi megítélését, de reflektorfénybe helyezte az amerikai elnökök magánéletének kényesebb, kevésbé tárgyalt oldalait is.

Családközpontú berendezkedés

A téma rendkívül ellentmondásos és vitatott területre lépett. A történész elbizonytalanodik, mivel hagyományos, elsődleges, illetve másodlagos források ritkán vagy alig állnak rendelkezésre.

Egyfelől az elnökök munkásságának igen nagy irodalma van, amely ugyan magába foglalja a botrányos eseményeket, de a vitatott magánéleti elemek kisebbségben maradnak a politikai jellegű botrányokkal szemben. Másrészt több elnök esetében a magánéleti válság jelentős mértékű politikai próbatétellé vált.

Ha az elnöki magánszféra „vadhajtásait” vizsgáljuk, akkor nem kerülhető el, hogy megismerkedjünk a házasság intézményének amerikai puritán értelmezésével, illetve annak az Államok közgondolkodásra gyakorolt hatásával. Ugyanakkor a téma tárgyalása előtérbe helyezi az elnöki karakter, illetve a személyes megbízhatóság kérdését is.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az amerikai kultúrtörténet szakmai berkeken kívül kevéssé ismert fő dokumentumát sem: a Massachusetts gyarmat alapítójának, John Winthropnak az 1630-ban elhangzott híres beszédét, amelyet az utókor a Város a hegyen prédikáció néven ismer.

A beszéd, amelyet Winthrop a transzatlanti átkelésre váró southamptoni gyülekezethez intézett, úgy határozta meg közös vállalkozásuk célját, mint egy kivételes közösség felépítését, amely a világ minden polgára számára példát ad. Nos, az elnöki botrányok és félrelépések éppen ezt a küldetéstudatot és a kivételes nemzet ideológiáját biztosító diskurzust kérdőjelezik meg.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. extra őszi különszámában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?