2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Monarchia békejegyzékkel fordul az antanthatalmakhoz

2004. augusztus 13. 04:16

Bulgária 1918. szeptemberi gyors fegyverletétele sokkolta a Monarchia mind osztrák-német, mind magyar politikai vezetőit. A vereséggel az állam felbomlásának veszélye rémlett fel előttük. Az udvar, maga Károly is, 1918 őszén hajlandó lett volna már a Monarchia szerkezetének megváltoztatására, de a magyar miniszterelnök elzárkózott nemcsak a Monarchia trialista átalakításának gondolatától, hanem minden olyan javaslattól is, amely Magyarország területi integritását megbontotta volna. A Monarchia először szeptember közepén fordult az antanthoz megegyezéses békejavaslatával. Az antant ekkor már döntött: a Monarchiát régi formájában semmiképpen nem tartják fenn. Bulgária kapitulációja után, szeptember 28-án a koronatanács most már konkrét békejegyzékkel fordult az antanthatalmakhoz. Október 4-én Wilson elnöknek küldték el a béketárgyalásokat kérő javaslatot a wilsoni pontok alapján. 18-án Wilson kijelentette: a januári 14 pont már nem érvényes a Monarchiára. Időközben október 16-án a császár "legfelsőbb kézirat"-ot adott ki, amely meg akarta könnyíteni a béketárgyalásokat. A császári kiáltvány szerint Ausztria szövetséges állammá alakult át, minden nép saját területén szövetségi államot hoz létre, a lengyel területek pedig a wilsoni elveknek megfelelően csatlakoznak a néhány nappal korábban létrejött Lengyelországhoz. A kiáltvány hangsúlyozta: az átalakulás nem vonatkozik a magyar korona országaira. Az antanthatalmak azonban Németország hátában németellenes államalakulatok rendszerét kívánták látni, a Monarchia nemzeteinek képviselői pedig már állami függetlenséget követeltek. Miután Wilson október 18-án elutasította a Monarchiával kötendő békét, a monarchia különböző részeiben, Zágrábban, Prágában, Krakkóban megalakultak a nemzeti tanácsok, és kezdték végrehajtó hatalmi rendszerüket kiépíteni. Október utolsó napjaiban már kikiáltották az önálló délszláv és csehszlovák államot. Az újabb különbékét kérő jegyzékben (október 27.) a Monarchia már elfogadja Wilson feltételeit: hajlandó volt elismerni a csehszlovák és a délszláv állam függetlenségét. Időközben Bécsben a Reichsrat német képviselői bizottságot hoztak létre a Monarchia felszámolására, és 30-án az új állam címerét és zászlaját is megszavazták. Miután mindez már lezajlott, 31-én végül Magyarországon is győzött a forradalom.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár