A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
2024. szeptember 14. 15:05 Múlt-kor
717 éve, 1307. szeptember 14-én kezdte meg IV. (Szép) Fülöp francia király a templomos lovagrend felszámolásának előkészítését: pecséttel lezárt parancsokat küldött tisztjeinek szerte az országban, amelyeket október 12-én estig nem volt szabad felbontaniuk. A parancs arra vonatkozó intézkedéseket tartalmazott, hogy a Franciaországban tartózkodó mintegy 5000 templomost mind letartóztassák.
Jacques de Molay kihallgatása egy 19. századi ábrázoláson
Korábban
A király célkeresztjében
A templomos lovagrend a 14. század elejére Európa-szerte híres volt harciasságáról, gazdagságáról és katonai erejéről. A rend híresen helytállt a keresztes hadjáratok során, és kizárólag a pápának engedelmeskedett. Ez igencsak szemet szúrt IV. (Szép) Fülöp francia uralkodónak, aki kincstárának kipótlására már többször célba vette egyes csoportokat királyságában – most a templomosokra akart sort keríteni, akikben nem csak a pénzszerzés lehetőségét, de hatalmára leselkedő fenyegetést is látott.
Fülöp többször fordult már hirtelen ártatlanok ellen uralkodása során. 1292-ben letartóztatta az országban tartózkodó lombard kereskedőket, elvette vagyonukat, és francia polgári címet vásároltatott azokkal, akik maradni kívántak. 1306-ban több mint 100 000 francia zsidót tartóztatott le, akiktől szintén elkobzott minden vagyont. Ők azonban egyáltalán nem maradhattak: halálbüntetés terhe mellett egy hónapjuk volt elhagyni Franciaországot.
A templomosok esetében azonban továbbra is ott állt Fülöp útjában a pápa, akinek védelmét élvezték. VIII. Bonifác pápa „Krisztus rettenthetetlen harcosaiként” dicsérte őket, ő azonban hamarosan, a fennmaradt források szerint – miután Fülöp emberei 1303 őszén letartóztatták és terrorizálták, majd szabadon engedték, heteken belül – meghalt. Az utódját, a rövid uralkodású XI. Benedeket követő újabb pápa, V. Kelemen Fülöp irányába jóval engedelmeskedőbb volt, mivel maga is francia volt. A templomosok üldözése elől elhárultak az akadályok.
VIII. Bonifác pápa
1307. szeptember 14-én Fülöp megkezdte a művelet előkészítését: pecséttel lezárt parancsokat küldött tisztjeinek szerte az országban, amelyeket október 12-én estig nem volt szabad felbontaniuk. A parancs arra vonatkozó intézkedéseket tartalmazott, hogy a Franciaországban tartózkodó mintegy 5000 templomost mind letartóztassák.
Habár a rend tagjai szegénységi fogadalmat tettek és ennek megfelelően éltek, maga a rend óriási vagyont halmozott fel az évtizedek során – több flottányi hajója volt, és hatalmas birtokai Európa-szerte. Annak ellenére, hogy elsősorban lovagrendként ismertek, a rend tagjainak csupán töredéke volt harcos. Sokan voltak köztük papok, illetve „szolgáló testvérek”, akik számos funkciót betöltöttek. A 14. század elejére számos tag szinte bankárként működött. Londonban külön hitelező és letéti irodát működtettek, és Európa-szerte rájuk bízták aranyukat, ezüstjüket és ékszereiket királyok, nemesek és kereskedők egyaránt. A templomosokhoz jöttek sokan kölcsönökért, vagy hogy ha más országban kellett valakihez pénzt juttatniuk – a jelek szerint a rend még az utazási csekk egy korai változatával is előrukkolt.
A kémek dossziéja
Mindazonáltal a rendet ekkoriban is elsősorban harcosokként tartották számon, így a Fülöppel együttműködő Kelemen pápa 1306 végén egy újabb keresztes hadjárat megtervezésének ürügyével hívatta magához Jacques de Molay-t, a rend nagymesterét. Molay számára a kérés nem tűnt a valóságtól elrugaszkodottnak. A Ciprusról induló nagymester 1307 elején érkezett Franciaországba 60 lovag kíséretében, és a következő hónapokat tanácskozások sorával töltötte, a pápával és a királlyal egyaránt. V. Kelemen és IV. Fülöp azt terjesztették elő, hogy a templomosokat más lovagrendekkel (mint például az ispotályosokkal) összevonva egy erősebb szervezetet lehetne létrehozni. Molay ezzel nem értett egyet, mondván, a külön rendeknek megvannak a külön feladataik (Fülöp szándéka ezzel a tervvel az lett volna, hogy a pápa alá tartozó lovagrendek összevonásával saját maga váljon azok vezérévé, így hatalmát a pápáé fölé emelje).
IV. (Szép) Fülöp
A tanácskozások hónapjai alatt a király titkos ügynökei a legkülönfélébb sötét híreszteléseket terjesztették a templomosokról, miközben kémjei megkíséreltek beépülni a rendbe, és egy sor obszcén vádat gyűjtöttek össze, amelyeket aztán felhasználhattak a rend ellen. A vádak többsége volt templomosoktól és a rend egyéb haragosaitól származott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László tegnap
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary tegnap
- A brüsszeli Bartók-fesztivál szakmai előadásokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket tegnap
- Korunk kettőssége rajzolódik ki a Szépművészeti Múzeum Kitalált világok című kiállításán tegnap
- A Szent Szövetség egyesítette Európa nagyhatalmait a forradalmak ellen tegnap
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék tegnap
- A felekezetek területi elkülönülését alapozta meg az augsburgi vallásbéke 2024.09.25.
- John Bonham tragédiája egyben a Led Zeppelin végét is jelentette 2024.09.25.