Még a túlvilági útjukra is hajóval indultak a vikingek

Viking temetkezési hajó másolata Unst szigetén (Illusztráció) (Wikipédia / Unstphoto / CC BY-SA 4.0)

A kutatók egy nagy, füves domb vizsgálatakor bukkantak a temetőre Leka községben. A herlaugshageni temetkezési helyként is ismert domb 23 láb magas és 197 láb átmérőjű. Így méretéből adódóan a kutatók már régóta gyanították, hogy egy hajót rejthet.

A hajós temetkezés egykor hagyományos szokás volt, melynek során az elhunyt személyt a hajójában temették el, és azt fedték le földdel. A hagyományról „úgy vélték, hogy a túlvilágra való átmenetet biztonságossá teszi” – írja Verity Babbs, az Artnet munkatársa.

Miután idén nyáron felmérték a helyszínt, a régészek végül megerősítették előzetes feltételezésüket. A norvég Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság megbízásából a csapat feltárta a domb egy részét, nagyméretű szegecseket és fadarabokat talált, melyek valószínűleg egykor egy hajó részei voltak.

A faanyag radiokarbonos kormeghatározása arra utal, hogy a halom i.sz. 700 körül, a Meroving-korszakban épült, amely közvetlenül megelőzi a viking korszakot.

„Ez a datálás igazán izgalmas, mert a hajóba való temetkezés egész hagyományát elég messzire tolja vissza az időben”– osztotta meg közleményében Geir Grønnesby, az egyetem múzeumának régésze, az idei nyári ásatás projektvezetője. A lelet arra utal, hogy a térségben akkoriban élt emberek „képzett tengerészek” voltak, akik „sokkal korábban tudtak nagy hajókat építeni, mint azt korábban gondoltuk”– tette hozzá Grønnesby.

A halom segít kitölteni a nyolcadik század végére datált korai skandináv hajótemetkezések és a jól ismert angliai Sutton Hoo hajótemetők között tátongó rést, amely a hetedik század elejére datálható.

De vajon van-e kapcsolat a skandináviai és az angliai hajótemetkezési hagyományok között? Ez továbbra is nyitott kérdés marad, amelyre a kutatók talán más nagy, eddig feltáratlan norvégiai temetkezési helyek tanulmányozásával tudnak majd választ adni.

A kutatók nem biztosak abban, hogy a Herlaugshagenben eltemetett hajót mire használták. Ami biztos, hogy Leka egy évszázados hajózási útvonal mentén fekszik – számolt be a Live Science munkatársa, Jennifer Nalewicki. „Tudjuk, hogy az árucsere kiterjedt lehetett ebben az időben, és a leglogikusabb következtetés az, hogy az árukat hajóval szállították a part mentén” – mondta Grønnesby a Live Science-nek.

A helyi történelmi feljegyzések alapján a kutatók azt is tudják, hogy a 18. században többször is feltárták a lelőhelyet – nyilatkozta Frid Kvalpskarmo Hansen a norvég SciTech Newsnak. Akkoriban a munkások különböző tárgyakat távolítottak el a halomból, köztük egy ülő csontvázat karddal, állati csontokat, szenet, vasszögeket és egy bronz üstöt. Ezek a leletek azonban az 1920-as évek óta eltűntek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát