A Guinness-rekordok közé is bekerült a Gyermekvasút mesevilága
2023. augusztus 19. 12:20 Múlt-kor
A nagyobbrészt gyermekek által üzemeltett kisvasút Gyermekvasút néven startolt, majd a Magyarországon bekövetkező politikai változások miatt, a kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan Úttörővasút néven kezdte meg a működését. Az Úttörővasút teljes vonalát 1950. augusztus 19-én helyezték üzembe.
Korábban
A legfelsőbb politikai vezetés 1947-ben úgy döntött, hogy az ország újjáépítése jegyében egy olyan vasutat kell létrehozni, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. A koncepció egyáltalán nem volt a valóságtól elrugaszkodott: Magyarország szomszédjai, Jugoszlávia és a Szovjetunió már működtettek ilyen vasutat. A helyszín kiválasztásánál szóba jött a Margit-sziget, a Népliget, sőt Gödöllő is. Nem véletlenül, mert a kiszemelt helyek sík területek voltak, így a vasúti pálya megépítése viszonylag egyszerű lett volna.
A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyekben kialakítandó vonal mellett döntött. A hegyvidék már a 20. század elején is vonzó kirándulási célpontnak tűnt a főváros zsúfoltságából kitörni vágyóknak. A térség mellett szólt az is, hogy Csillebércen kiépülőben volt az Úttörő Köztársaságnak nevezett gyerektábor is, amely a kisvasút megépítésével, így tömegközlekedéssel is jól megközelíthető lett.
A Svábhegyet a fővárosból az 1870-es évektől már fogaskerekűvel is el lehetett érni, tehát adott volt, hogy a Gyermekvasút egyik végállomását a fogaskerekű valamelyik állomásának közelében kell kialakítani. A választás végül a Széchenyihegy állomásra esett. A vasút eredetileg Zugligetig közlekedett volna, de a magas szintkülönbségek miatt végül Hűvösvölgyre esett a választás.
Két lelkes ifjú vasutas 1963-ból (kép forrása: Fortepan / A R)
Az építkezés 1948. április 11-én indult meg és rohamtempóban, hatalmas lelkesedéssel zajlott. A fakivágásoknál és a keskeny nyomtávú, 760 mm-es nyomtávú pálya lefektetésében rengeteg önkéntes vett részt. A szinte heroikus méreteket öltő munkának meg is lett az eredménye: az első, 3 kilométeres hosszúságú szakaszt határidőre, 1948. július 31-én sikerült átadni. Az építtetők csak úgy duzzadtak az önbizalomtól, hiszen az első építési szakasz utolsó állomását az Előre névvel illették.
A Népszabadság is hasonlóan optimista hangvételben írt a megnyitóról: „A vasút végállomásának a neve: Előre. Nem véletlen, hogy éppen erre kereszteltük. Tovább visszük kis vonatunkat egészen Budakesziig és onnan Hűvösvölgyig! Előre!”
Az üzemeltetésben az elgondolásoknak megfelelően gyermekek vettek részt, akiknek feladatkörét a Közlekedési Minisztérium egy, az Államvasutak Igazgatóságához címzett leiratban így határozta meg: „Közlöm az Igazgatósággal, hogy a Széchenyi-hegyi gyermekvasút megnyitását augusztus 1-re tűztem ki. A szóban forgó vasúton 12-14 éves fiúk és lányok fognak szolgálatot teljesíteni forgalmi szolgálattevői, váltókezelői, távírói, személypénztárosi és jegykiadó kalauzi minőségben.”
Az Úttörővasútra csak jeles és jó tanulók nyerhettek felvételt, a hármas osztályzatok kizáró okként szerepeltek. A szolgálatot évente közel hatszáz felső tagozatos gyermek látta el. Az intézmény népszerűségét jelezte, hogy minden évben többszörös túljelentkezés volt a meghirdetett helyekre. Az Úttörővasúton dolgozni nagy dicsőség volt.
Úttörővasút 1975-ben (kép forrása: Fortepan)
A második szakaszt 1949. június 26-án nyitották meg. Az építése alatt a kisvasút történetének legnagyobb tragédiáját élte meg: egy pályamunkás egy kővel megrakott csille alá szorult és később a kórházban belehalt sérüléseibe. A vonalat teljes hosszában 1950. augusztus 20-án adták át, így megépült a Széchenyihegy állomástól a Hűvösvölgyig futó 11,2 km-es pálya.
Az Úttörővasútra a hetvenes évek folyamán évi egymillió utas váltott jegyet. A vasút a rendszerváltáskor új (pontosabban régi) nevet kapott: 1990 óta mind a mai napig Gyermekvasútként üzemel. A szocialista éra állomásneveit megváltoztatták, a gyermekvasutasok pedig elhagyták az „Előre” köszöntést, és a vörös színű úttörő nyakkendő is lekerült a fiatal vasutasok nyakáról. A Gyermekvasút működtetése az Úttörőszövetség kezéből pedig a MÁV-hoz került.
A Gyermekvasút 2015-ben még Guinness-rekorder is lett, mivel a hegyek között tekergő csoda a leghosszabb olyan vasútvonal a világon, ahol a kereskedelmi és a forgalmi szolgálatokat kizárólag gyermekek látják el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap