Meghal Enrico Caruso, a világhírű tenorista
2004. augusztus 1. 22:23
Kétévi betegség után, 48 éves korában, Nápolyban meghal Enrico Caruso tenorista, aki művészetével világhírnévre tett szert.
Caruso műszerész fiaként született Nápolyban, Guglielmo Verginénél tanult énekelni, és első ízben, 1894-ben lépett fel a nápolyi Teatro Nuovóban. Sikert azonban első ízben csak négy év múlva, Umberto Giordano "Fedora" című darabjának milánói bemutatóján aratott. A Teatro Liricóban előadott darabban Lori szerepét énekelte. Ezután londoni és szentpétervári vendégjátékok következtek. 1903-ban Caruso a mantovai herceget alakította Giuseppe Verdi "Rigolettó"-jában a New York-i Metropolitan Operában. A New York-i opera együttesének haláláig tagja volt. A világhírű tenorista a világ valamennyi fővárosában vendégszerepelt. Nagy kifejezőerejű erős hanggal rendelkezett, s operaszerepeit színészi tehetséggel adta elő. Zenei munkásságán kívül Caruso rajzolt is, művészkortársairól sok karikatúrát hagyott örökül. Repertoárjába, amelyet közel 250 hanglemez őriz (1902 óta), több mint 60 operaszerep, s 500-nál több dal tartozik, ezeket nagyobb előkészület nélkül volt képes előadni. Caruso, aki többek között Ciacomo Puccini, Ruggiero Leoncavallo és Francesco Cilea barátja volt, élénken részt vett kora zenei életében, s több opera ősbemutatóján is fellépett. Így énekelt a többek között Alberto Franchetti "Germania", Francesco Cilea "Arlesiana" és "Adriana Lecouvreur", valamint Ciacomo Puccini "A Nyugat lánya" című darabjában. Nemzetközi népszerűségén alapuló fellépései és hanglemezfelvételei lehetővé tették, hogy a Firenze melletti Bellos-guardo-kastélyban főúri életet éljen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Soha nem szolgált harcban a hadviselést forradalmasító Nautilus
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap