91 ember életébe került, hogy nem vették komolyan az Irgun figyelmeztetését

A második pokolgép robbanásának hatása

Az első világháború után, 1920-tól egészen 1948-ig az Egyesült Királyság kapott felhatalmazást, mandátumot az akkori Palesztina irányítására. Az Egyesült Királyság a terület irányítását végző központi irodáit, valamint a brit fegyveres erők főparancsnokságát Jeruzsálem legnagyobb luxusszállodájában, a King David szállóban helyezte el.

Az akkori Palesztina területén zsidó állam létrehozását célul kitűző Irgun nevű cionista szervezet Menáhem Begin, Izrael későbbi miniszterelnökének irányításával, a cionista központi katonai szervezet, a Hagana jóváhagyásával az épület déli szárnyának alagsorában pokolgépeket helyezett el, amelyek robbanásukkal lerombolták az épület egy részét.

A detonációkban 91, különböző nemzetiségű és vallású ember vesztette életét és 46-an megsebesültek. Az áldozatok többsége szállodai vagy brit kormányzati alkalmazott volt, valamint 13 katona, három rendőr és öt járókelő is volt köztük.

A robbanásokban 41 arab, 28 brit állampolgár, 17, Palesztinában élő zsidó, két örmény, egy orosz, egy görög és egy egyiptomi halt meg.

A politikai merénylet válasz volt a brit hadsereg korábbi úgynevezett Agatha akciójára, amelynek keretében június végétől a mandátum katonái fegyverek után kutattak és letartóztattak mintegy 2700, Palesztinában élő zsidót.

A házkutatások során olyan dokumentumokat is elkoboztak, amelyek a britek ellen készülő felkelésről tanúskodtak. Ezeket a terhelő iratokat a King Davidben székelő nyomozó hatósághoz vitték, az Irgun ezért határozta el az épületben található irodák megsemmisítését.

Az Irgun nevű szervezet nem akart károkat okozni emberéletekben, ezért egyik tagjuk előzetesen telefonon háromszor is figyelmeztetést küldött a szállodában elhelyezett pokolgépekről többek között a hotel telefonközpontjába is, de az üzenetet nem vették komolyan és az épületet nem ürítették ki.

A támadás hatvanadik évfordulóján Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jogos, katonai célpont elleni akciónak nevezte a történteket, mert szerinte a merénylők – szemben a terroristákkal – nem szándékoztak kárt okozni civileknek.

„Képzeljék el, hogy a Hamász (radikális palesztin szervezet) vagy a Hezbollah (szélsőséges libanoni tömörülés) felhívja a tel-avivi katonai főhadiszállást, hogy pokolgépet helyeztünk el, és ürítsék ki a területet. Nem tesznek ilyet, ez a különbség” – vélekedett az izraeli kormányfő.

A King David szálloda felrobbantása a 20. század egyik legvéresebb merénylete volt, amely szerepet játszott Izrael megteremtésében, mert elősegítette a brit csapatok kivonását az egykori Palesztina területéről.

Izraeli megítélése a mai napig ellentmondásos: elkövetése után mind az Egyesült Királyság, mind az 1946-os Cionista Kongresszus és a Palesztina, majd Izrael zsidókkal való betelepítését célul kitűző Zsidó Ügynökség terroristának minősítette az Irgun nevű szervezetet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma