Egy valóban farkasok által „nevelt” indiai fiú esete ihlette A dzsungel könyvét

Vad fiú a dzsungelben

Az „igazi” Maugli neve Dina Szanicsár volt, és valóban farkasok csoportja fogadta be – élete első néhány évét úgy töltötte, hogy magát is farkasnak tekintette. Amikor vadászok rátaláltak egy barlangban, a legközelebbi árvaházba vitték.

Az intézményt működtető misszionáriusok megpróbálták a kimaradt emberi tudást átadni neki, kezdve az alapokkal: a két lábon járással és a beszéddel. Mint kiderült, a fiú túl sok időt töltött a vadonban – az emberi viselkedés és az állati ösztönök közti szakadékot nem sikerült áthidalnia.

1867-ben az észak-indiai Bulandsahr kerületben (a mai Uttar Prades állam területén) egy este a sűrű erdőben lopakodó vadászok csoportja úgy látta, egy farkasfalka által lakott barlang bejáratát a falka egyetlen tagja őrzi. A vadászok arra készültek, rajtaütnek az őrködő állaton, azonban ahogy megközelítették zsákmányukat, egyszerre ledermedtek: meglátták, hogy nem farkas, hanem egy kisfiú, aki nem lehet több hat évesnél.

A fiú nem futott el, de nem is merészkedett közelebb a vadászokhoz. Amikor kérdezni próbálták, nem válaszolt. A vadászok nem akarták hátrahagyni, így magukkal vitték. Végül az Agra városában működő Szikandra Misszió árvaházába vitték, ahol a misszionáriusok a Szanicsár, azaz hindi nyelven „szombat” nevet adták neki, mivel szombati napon érkezett hozzájuk.

Visszailleszkedni az emberek közé

Az árvaházban rövidesen egy újabb nevet is kapott: „Farkasfiú”. A misszionáriusok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek – valamilyen oknál fogva – születése után rövidesen szülei nélkül maradt, így a kezdetektől farkasok nevelték, és sosem lépett érdemi kapcsolatba emberekkel.

A szemtanúk beszámolói szerint a korai időszakban a fiú viselkedése sokkal inkább hasonlított az állatokéra, mint az emberekére. Csak négykézláb közlekedett, és nehéz volt neki akár csak felállni is két lábra. Kizárólag a nyers húst volt hajlandó megenni, és sok időt töltött azzal is, hogy csontokon élezte fogait.

„A könnyedség, amellyel négy lábon közlekedik, egészen meglepő” – írta az árvaház szuperintendense, Erhardt Lewis egy levélben egy távoli kollégájának. „Mielőtt beleenne bármilyen ennivalóba, megszagolja, és ha nem tetszik neki az illata, eldobja.”

1. Vad fiú a dzsungelben
2. Morgás, vonyítás és dohányzás
3. Állítólag nem volt egyedül
4. A „vad” gyermekek sorsa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?