Számos mulatságos helyzetbe kerültek a 20. század magyar népszámlálási biztosai

2021. március 21. 07:32 Huhák Heléna

A XX. századi adatgyűjtések sokszor szomorú feladat elé állították az összeírókat. A felkeresett családok a világháborúk, gazdasági válságok és forradalmak okozta veszteségekről számoltak be. Az 1970-es évektől nyugodalmasabb időszak vette kezdetét, ami a sajtóban némi humornak is helyet engedett. A családi történetek olykor mulatságos, máskor megdöbbentő részletei tárultak fel a népszámlálási ívekkel felvértezett számlálók előtt.

Korábban

Az apadó és gyarapodó országterület

A történelem nagy fordulatai – leginkább tragédiái – a népszámlálási adatokon is nyomot hagytak. A politikai, gazdasági és társadalmi változások nemcsak az összeírások eredményére voltak hatással. Az évtizedek során változott az adatfelvétel módszertana, technikája, de olykor a – politikától nem független – célja is.

A tízévente esedékes népszámlálás eszmei időpontjául az év utolsó napjának éjfélét jelölték ki, a lakosság kikérdezése pedig január első két hetében történt meg. Ettől azonban egyes években – így 1941-ben és 1949-ben – eltértek. A számlálóbiztosok hagyományosan a helyismerettel és megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok és helyi közigazgatási dolgozók közül kerültek ki.

A Magyar Statisztikai Hivatal munkatársainak ellenőrzése alatt, a téli iskolai szünet idején, fizetség fejében gyűjtötték az adatokat országszerte több tízezren.

Az 1920. évi népszámlálás különös jelentőségét az első világháborús veszteségek számvetése adta. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása utáni első összeírás a trianoni békeszerződés következményeként leginkább a kárfelméréssel volt egyenlő. Emellett nem is volt teljes az adatfelvétel.

Az 1921 augusztusáig délszláv megszállás alatt lévő déli országrészen (Baranya vármegye területének nagyobb része, Bács-Bodrog vármegye északi része, illetve Somogy és Tolna vármegyék egy kis szelete) a népszámlálást csak 1921 novemberében lehetett végrehajtani.

A kérdések közé bekerültek a háború hatásaival kapcsolatos témák, rákérdeztek például arra, ki teljesített katonai szolgálatot, vált-e valaki a háború vagy az azt követő forradalmi események áldozatává, kitértek az eltűntekre, a hadifoglyokra, a hadiárvák és hadiözvegyek számára.

1930-ban a nagy gazdasági világválság ellenére lehetőség nyílt az Európa más országaiban használt gépi adatfeldolgozás bevezetésére. Ez a népszámlálás az előzőhöz hasonló feszült légkörben zajlott. A lapok leginkább az elcsatolt területeken a magyarság számát kisebbíteni igyekvő visszaélésekről és az adatok meghamisításáról voltak hangosak.

De vajon mennyire volt nehéz dolguk a cenzoroknak január első napjaiban? Milyen körülmények fogadták őket? Kik akartak állandóan elbeszélgetni velük? Milyen mulatságos helyzetekbe kerültek munkájuk során? Megtudhatják a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tavaszi számából.