Az ájuldozó román külügyminisztertől a japán rémtettekig – ezek voltak a hét legérdekesebb cikkei

2020. szeptember 6. 16:47 Múlt-kor

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legizgalmasabb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozott Önöknek egy titkosítás alól frissen feloldott felvételt, amely a valaha felrobbant legnagyobb bomba működésbe lépését mutatja, végigvettük a második bécsi döntéshez vezető út állomásait, elborzadtunk a japánok második világháborús rémtettein, és megtudtuk, milyenek voltak a 20-30-as évek magyarjai egy svédországi születésű nemes asszony szemüvegén keresztül.

Korábban

Titkosítás alól feloldva

Hat évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan 1961. október 30-án robbant fel a világ eddigi legnagyobb bombája. A Cár-bombának keresztelt szerkezet ereje több mint 50 millió tonna TNT-nek felelt meg, ami gyakorlatilag háromezerszer akkora volt, mint a Hirosimára 16 évvel korábban ledobott amerikai „Little Boy”. A jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoport felett felrobbant bomba lökéshulláma olyan erős volt, hogy megakadályozta, hogy a mintegy 8 kilométeresre duzzadó tűzgolyó elérje a földet.

Ereje még 8-900 kilométerre is érezhető volt, Finnországban és Norvégiában több helyen berepedtek az ablakok. A gombafelhő 64-65 kilométer magasra jutott, a sztratoszférán is túlnyúlva a mezoszférába ért fel. A szerkezetet a helyszínre szállító repülőgépek személyzete is komoly rizikót vállalt. Oroszország most feloldott egy propagandavideót, amely a hidrogénbomba tervezését, majd bevetését mutatja be. A felvételt itt találja.

A japánok háborús rémtettei

A japán hadsereg az 1932-ben, Mandzsúria meghódítását követően Mandzsukuo néven létrehozott bábállam területén rendezte be a különböző vegyi fegyverek kifejlesztéséért felelős, titkos kutatóközpontját. A laboratóriumkomplexum az 1930-as évek végén Harbin városa közelében fekvő pingfangi kerületen felépült bázis létrehozásával nyerte el végleges formáját, de emellett még számos kutatóhely működött a japánok által megszállt területeken.

A kutatóközpontok működésük során kegyetlen emberkísérletek sorozatát hajtották végre. A kísérleti alanyok „természetesen” nem japánok voltak, hanem az „alsóbbrendű fajokhoz” tartozók: politikai foglyok, köztörvényes bűnözők, a japán gyarmatokról származó civilek. „Pácienseiket” az orvosok vírusokkal fertőzték meg, hogy a betegek reakciójának vizsgálatával segítsék elő a hatékony vegyi fegyverek kifejlesztését. A rabok szervezetébe védőoltásnak álcázva juttatták be a különféle halálos baktériumokat. A kórokozókkal fertőzött speciális bombákat szintén a megkötözött, teljesen védtelen foglyokon tesztelték, de még a különböző hagyományos fegyverek – gránátok, lángszórók stb. – hatásait is a rabokon próbálták ki.

Így látta a két háború közti Magyarországot az Andrássyak közé beházasuló svéd grófnő

A Svédországban született, nemesi származású Stella Kuylenstierna fiatalon zongoristakarrierről álmodott hazájában, ám a sors másképp rendelkezett: a stockholmi magyar nagykövetség attaséja, Andrássy Imre felesége lett. Az első világháború után került Magyarországra, s a második világégés miatt kényszerült elhagyni új otthonát 1945-ben.

Lebilincselő memoárjában az asszony egy puritánabb és polgárosultabb kultúrából érkező szemével, ám befogadó módon, idetartozóként mesél rólunk, magyarokról és „feudális” viszonyainkról. Humoros és megható történeteket fűz össze az arisztokrácia különc szokásairól és tagjairól, majd a háborúról, a menekülésről. De vajon mit keresett a kétszázkilós disznó az autó hátsó ülésén? Miért fogták be a koronázási hintót a citromsárga repülőtéri traktor mögé? A válaszokat itt találja.

Észak-Erdély ismét Magyarországé

1940 nyarára a magyar-román viszony olyannyira elmérgesedett Erdély kapcsán, hogy nagy esély volt arra, hogy háború döntsön a terület sorsáról. Werth Henrik vezérkari főnök kész volt fegyveres úton megoldani az erdélyi kérdést, így 1940 júliusára már 550 ezer magyar katonát mozgósítottak a magyar-román határ mentén. A románok is felkészültek, mivel közel 430 ezres haderőt helyeztek készenlétbe Erdélyben.

Hitler azonban nem akarta, hogy szövetségesei egymásnak rontsanak, így – miután az általa szorgalmazott magyar-román tárgyalások is zátonyra futottak – a hirtelenjében megszervezett német-magyar-román-olasz külügyminiszteri találkozón gyakorlatilag a németek döntöttek: Magyarország összesen 43 432 négyzetkilométert kapott vissza Romániától 2,4 millió lakossal. De vajon miért ájult el a román külügyminiszter? Miért pont Erdély északi felét kaptuk vissza? Mi volt a románok ütőkártyája? A válaszokat itt találja.