A legkevésbé kutatott ókori civilizáció egy palotáját fedte fel a szárazság Irakban
2019. június 28. 12:01 MTI
Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen.
Korábban
A Tübingeni Egyetem csütörtöki közlése szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely a Kr. e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mitanni Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van.
Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. „Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.
A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.
A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra a Kr. e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.
Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mitanni-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.
A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben – idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap