Részben Leonardo da Vinci műve lehet a Meztelen Mona Lisa

„Ez nagyon jó minőségű alkotás, amelyet kiváló rajzoló készített” – jelentette ki Mathieu Deldicque, a Chantilly-i kastélyban működő Condé Múzeum restaurátora. A Meztelen Mona Lisaként ismert nagyméretű szénrajzon félmeztelen nő látható, arcán futó mosollyal, ugyanabban a testtartásban, mint a Louvre-ban őrzött híres Leonardo-festményen.

A restaurátor szerint férfias arcával, férfiasnak tűnő karjával, női mellkasával és antik frizurájával a nő egyfajta egyetemes „ideális szépséget” képvisel. A rajz vázlat, amellyel tűzési technológia révén vitték át a kompozíciót a festményre. A természettudósok és művészettörténészek alapos kutatást folytattak, hogy azonosítsák a meglepő alkotás szerzőjét vagy szerzőit. A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy fentről balról alulra jobbra haladó szoros vonalkák vannak a rajzon, ahogyan a balkezesek rajzolnak. Márpedig Leonardo da Vinci (1452-1519) a történelem egyik leghíresebb balkezese.

Az Orléans-i Henrik, Aumale hercege által megszerzett rajzot a Párizstól északra fekvő kastélyban őrzik. A papírra készült rajzot annak idején vázlatnak tekintették Leonardo da Vinci egy művéhez, a szentpétervári Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisához. Később a kor és a nedvesség megrongálta festményt egyszerű műtermi másolatnak fokozták le, a vázlat is erre a sorsra jutott.

A reneszánsz mester halálának 500. évfordulója alkalmából 2019-ben Chantilly-ban rendezendő kiállításra készülve a Condé Múzeum 2017-ben első ízben megvizsgáltatta a rajzot a francia múzeumok kutatási és restaurációs központjával (C2RMF). A C2RMF-ben binokuláris mikroszkóppal, röntgensugarakkal, ibolyán túli fénnyel történő fotolumineszcenciával és infravörös reflektográfiával elvégzett elemzéseinek köszönhetően a 74,8x 56 centiméteres rajz nagy figyelmet kapott.

„Sok új elemet fedeztünk fel, közöttük a balkezes vonalakat” – mondta Mathieu Deldicque. Más jelek is arra utalnak, hogy „elsőrangú művész” készítette a művet, például a rajz minősége, valamint a Leonardo által annyira kedvelt, a kontúrok elmosására alkalmas sfumato technika alkalmazása. A rajzot a készítése közben módosították „ami azt bizonyítja, hogy nem másolatról van szó, hanem az alkotó eredeti művéről” – tette hozzá a restaurátor.

Deldicque szerint a Mona Lisa és a „Meztelen Mona Lisa” kezei „teljesen egymásra illeszthetők”, amiből arra lehet következtetni, hogy a rajz a Mona Lisához készült, azaz 1503 után, amikor a festő a híres képet elkezdte festeni.

Az elemzések azt is bebizonyították, hogy a vázlatot felhasználták. „Legalább két olyan képet találtunk a Leonardo da Vincihez közeli tanítványok alkotásai között, amelyeknek ez volt a vázlata. Az Ermitázsban őrzött Meztelen Mona Lisán kívül egy másik festményhez is felhasználták, amelyet Vinci, a mester szülőfaluja múzeumában őriznek.”

Ezeknek a jeleknek köszönhetően „már bizonyosak vagyunk abban, hogy a rajz Leonardo da Vinci műhelyében készült, a mester közreműködése is nagyon valószínű” – közölte a restaurátor. „Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Leonardo készítette a rajz nagy részét. Azonban nincs végső bizonyítékunk arra, hogy Leonardo a szerző, és soha nem is lesz” – tette hozzá.

A Condé Múzeum március 12-én ismerteti Chantilly-ban sajtóértekezleten az elemzések eredményeit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült