Elveszettnek hitt festményt fedeztek fel egy kiállításon
2019. február 1. 12:48 MTI
Egy nácik által elkobzott festményt követelnek vissza egy zsidó származású francia gyűjtő örökösei: az alkotás egy texasi múzeum gyűjteményébe tartozik, de jelenleg egy potsdami múzeum kiállításán szerepel.
Korábban
Egy houstoni múzeum adta kölcsön a festményt egy potsdaminak, és így került az állítólagos örökösök látóterébe. Jó ideje elveszettnek hitték a festményt, amelyet elmondásuk szerint a nácik koboztak el felmenőjüktől, egy zsidó származású francia műgyűjtőtől. A szóban forgó alkotás Henri-Edmond Cross (1845-1910) francia festőművész Regatta in Venice című festménye, amely jelenleg a potsdami Barberini Múzeum retrospektív kiállításán szerepel. Az 1903-1904-ben született olajfestményt a houstoni Szépművészeti Múzeum adta kölcsön a németországi intézménynek.
Az apró, pontszerű ecsetvonásokból felépülő festményen számos gondola látható, a háttérben Velence városával. A család ügyvédje, Christoph Partsch szerint a festmény eredetileg a zsidó származású francia gyűjtő, Gaston Levy tulajdona volt, de az alkotást 1940-ben elkobozták a nácik. „Az ügyfeleim csupán most értesültek ennek a rég elveszett festménynek a felbukkanásáról és követelik annak visszaszolgáltatását” – mondta az ügyvéd. Annyit lehet tudni a családról, hogy Európában élnek. A potsdami tartományi bíróság a jövő hétig adott határidőt a Barberini Múzeumnak, hogy reagáljon a család követelésére.
A potsdami intézmény együttműködik a houstoni múzeummal az ügyben, és azon vannak, hogy minél előbb tisztázzák a jogos tulajdonos kilétét. A Barberini Múzeum szerint a második világháborút követően a festmény az Egyesült Államokban bukkant fel, ahol 1958-ban a houstoni múzeumnak adományozták. A származás kérdése különösen fontos Cross esetében, tekintve, hogy olyan művészről van szó, akinek a munkássága a feledés homályába merült Németországban, mivel a nácik a német gyűjteményekben is fosztogattak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.