Ismeretlen tolvajok vitték el az egyetlen kétszeres francia királyné, Bretagne-i Anna szívét egy múzeumból

2018. április 19. 14:17 Múlt-kor

Nincs olyan múzeumi lopás, amely ne okozna fájdalmat, ám a franciaországi Nantes egyik múzeumában történt eset mélyen felháborította az embereket. Innen tűnt el ugyanis egy tizenhat centiméteres színarany ereklyetartó, amely I. Anna bretagne-i hercegnő szívét tartalmazta. I. Anna volt az egyetlen nő, akit kétszer is francia királynévá koronáztak.

Korábban

Anna 1514-es halálát követően teljesítették azon kérését, hogy szíve a szülei közelében, a szeretett Bretagne-ban kerüljön örök nyugalomra. Valamikor az április 14-15-i hétvége folyamán a tolvajok betörték a Thomas-Dobrée múzeum ablakát, és elvitték az ereklyetartót anélkül, hogy beindították volna a riasztót. A királyné szívét őrző aranytárgy már 130 éve ki volt állítva.

Philippe Grosvalet, a múzeumot birtokló Loire-Atlantique megye elnöke azt mondta: „A tolvajok megtámadták közös örökségünket, és elloptak egy felbecsülhetetlen értékű tárgyat. A Bretagne-i Anna szívét tartalmazó edény sokkal több, mint szimbólum, része a történelmünknek.” A francia illetékesek kiadtak egy kérést az ereklyetartó visszaszolgáltatására: „Ha esetleg a tolvajokat az motiválta, hogy a tárgy fényes és aranyból van, meg kell érteniük, hogy történelmi és szimbolikus értéke sokszorosan meghaladja a 100 gramm aranyat, amelyet ki lehet nyerni belőle” – mondta Catherine Touchefeu megyei tanácsos.

Bretagne-i Anna 1477. január 25-én született Nantes-ban, II. Ferenc herceg és Foix-i Margit gyermekeként. Bretagne ekkoriban egy kvázi független hercegség volt, és az is szándékozott maradni. A házasságból két lány született, és amikor Ferenc herceg meghalt, Anna tizenegy évesen hercegnőként kezdte meg uralkodását, egyúttal nagyon gazdag gyermekként ki volt szolgáltatva mások érdekeinek. Rengeteg király akarta őt hitvesül, és többször is el volt jegyezve, többek között Eduárd walesi herceghez, akitől nagybátyja, III. Richárd orozta el a trónt, és aki ezután eltűnt.

1490-ben, 13 évesen távházasságban hozzáment I. Miksa osztrák főherceghez, későbbi német-római császárhoz, hogy ezzel erősítse Bretagne függetlenségét. VII. Károly francia király azonban ezt provokációnak tekintette, és lerohanta Bretagne-t. Két évvel később Anna hozzáment VII. Károlyhoz, és ezzel Franciaország királynéjává koronázták. Részben amiatt, hogy Károly nem tartotta tiszteletben Anna Bretagne autonómiájával kapcsolatos kívánságait, kettejük házassága nem volt boldog. VII. Károly 1498-ban meghalt egy balesetben, amikor Anna huszonegy éves volt. Az új király, VII. Károly unokatestvére, XII. Lajos érvényteleníttette a pápával házasságát, hogy elvehesse Annát. Anna beleegyezett, de kitartott amellett, hogy férje ismerje el őt, mint Bretagne hercegnőjét. Ez a házasság boldogabb volt, és két lány született belőle. Anna közben buzgón intézte saját maga Bretagne kormányzását.

Anna királynét egyszerre írták le jámborként és forrófejűként. Rendkívül intelligens volt, és a művészetek mecénása. Lehetséges, hogy a híres Unikornis-kárpitokat, amelyek ma a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumhoz tartozó Cloisters Museumban vannak kiállítva, ő finanszírozta. Amikor 1514-ben meghalt, XII. Lajos mély gyászba merült, nem sokkal később azonban elvette Tudor Mária hercegnőt, VIII. Henrik angol király tizennyolc éves lányát.

A szív a testtől külön való eltemetése nem volt szokatlan a középkori Franciaországban. Az ereklyetartót 1514-ben készítették, és a 16. századi fémmegmunkálás mesterművének számít. Egy ideig Anna szüleinek sírjánál tartották a nantes-i karmelita kolostor kápolnájában. A francia forradalom idején majdnem beolvasztották, de ettől végül megmenekült. A tolvajok az ereklyetartó mellett elvittek továbbá egy hindu aranyszobrot és néhány történelmi pénzérmét.

Johanna Roland nantes-i polgármester azt mondta, „felháborította” a lopás. „E nagyszerű tárgy, a 16. századi fémmegmunkálás csúcsa rendkívül nagy örökségi értékkel rendelkezik. Nantes minden lakosa számára nagy eszmei értéke is van, mivel Bretagne-i Anna személyiségéhez és a Nantes történelmén hagyott nyomához kapcsolódik. Emiatt azt remélem, ezt a drága és törékeny tárgyat mihamarabb megtalálják.”