Gazdasági katasztrófát okozott Spanyolországban a zsidók 1492-es kiűzetése
2018. április 16. 08:59
“Azok, akik azt állítják, Ferdinánd és Izabella bölcsen viselkedik, valóban bolondok. Ugyanis nekem adták ellenségeiket és egyben nemzeti kincsüket, a zsidókat” – mondta a krónikák szerint II. Bajazid török szultán, aki a híres, 1492. március 31-én kiadott Alhambra-dekrétumra reagált. Az Ibériai-félsziget legnagyobb államait egyesítő uralkodópár ezen utasításával vette kezdetét a zsidók Spanyolországból történő kiűzetése.
Korábban
Zsidó származásúak már a római kor óta éltek a félszigeten. A muszlim hódítás idején közösségeik virágzásnak indultak, igyekeztek kihasználni a hódítók jelenléte adta új lehetőségeket, és igen magas pozíciókat szereztek meg. A reconquista végeztével – amikor 1492-ben az utolsó muzulmán erődítés, Granada is elesett az Ibériai-félszigeten – a spanyolországi zsidóság élete hatalmas fordulópontot vett.
A helyi zsidóság aranykora tulajdonképpen már 1391-ben véget ért, amikor a Ferdinand Martinez katolikus pap által feltüzelt csőcselék több ezer zsidót gyilkolt le Spanyolország-szerte. Martinez korábban pedig azt hirdette igen nagy elánnal, hogy az izraelitákat elszeparált területekre (gettókba) kellene költöztetni, valamint azt propagálta, hogy erőszakkal kényszerítsék őket a keresztény hit felvételére.
A második csapás majdnem pontosan egy évszázaddal később, 1492-ben érkezett, amikor az Ibériai-félsziget egésze keresztény uralom alá került. A várható erőszak és a további elnyomás elkerülése érdekében számos zsidó család keresztelkedett meg. A marranos néven említett áttértek azonban továbbra is elutasítások sorába ütköztek, mikor megpróbáltak bekerülni a társadalom magasabb köreibe, ugyanakkor a hagyományos “spanyol” társadalom részeivé sem tudtak igazán válni. Gyakran vádolták őket azzal, hogy titokban továbbra is “űzik a judaista praktikákat”, amit a zsidó tömegek erkölcstelen és bomlasztó hatásának tulajdonítottak, és egyben a keresztény hit megtagadásaként értelmeztek.
A homogén társadalom megteremtése és a zsidó vagyon megszerzése érdekében a spanyol uralkodópár kihirdette a rettegett rendeletet, amelynek megfelelően kiűzettek a zsidók a spanyol korona területeiről. A dekrétum következtében több tízezer izraelita (a becslések 40 és 100 ezer közé teszik a számukat) lett elkergetve.
E lépés – a leginkább elfogadott tézis szerint – gazdasági és kulturális katasztrófát eredményezett Spanyolország számára, ugyanis a királyság pont azon tagjait száműzték, akik jelentős szerepet töltöttek be az ipar és kereskedelem területén. Éppen abban az időszakban, amikor Európa vezető hatalmai agrárállamokból lassan iparállamokká kezdtek válni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Csak tévén követhette a futamot a Castro gerillái által elrabolt Forma-1-es pilóta
- Tina Turner és Michael Jordan is látható volt a nehezen megépült Budapest Sportcsarnokban
- Huszonhárom évesen már visszavonult a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap