Különleges figurákat találtak az 1700 éves, érintetlen mexikói sírban
2017. február 14. 19:33
A mexikói Colima városa Hetednapi Adventista Egyházának temploma átalakítása során a régészek a föld alatt egy méretes üreget fedeztek fel, amely egy kődarabbal volt lezárva. A több mint ezer éves sírban az emberi csontok és különböző tárgyak tengerében különleges fejdíszű szobrokat is találtak.
Korábban
A szakemberek vizsgálatai szerint a temetkezési hely a Comala-periódusból (Kr. u. 1-5. század) való. A kutatók összesen 12 darab emberi koponyát és számos, különböző csontokat fedeztek fel, amelyek mindenféle rendszer nélkül pihentek az üreg mélyén. Néhány koponyán sérülések nyomait fedezték fel, főként a fogaik törtek le, néhányuk pedig erőteljes kopást mutatott, mondta Rosa María Flores Ramírez, a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) antropológusa.
A tüzetesebb vizsgálatok után kiderült, hogy az üregben három „temetkezési” szintet lehet megkülönböztetni. A középső rétegben a kutatócsapat két – egy férfi és egy női – szobrocskára bukkant, arccal lefelé fordítva két koponya mellett. A férfi figura – amely 39 centiméter magas és mintegy 15 centiméter széles – igen kidolgozott és egyedülálló fejdíszt viselt, amelynek elejéből egy kürthöz hasonló forma nyúlik ki. A kezében pedig egy fejszét tart.
A 32 centiméter magas és mintegy 14 centiméter széles női alak hegyes orrot és háromszög alakú fejet kapott megformálójától. „Vonalazott” frizurát visel, a kezét pedig keresztbe rakja, jobb kezében pedig egy tálat szorongat. A sírgödörben egyébként ezen kívül még két tálka is helyet kapott. Mindegyik szobrocska igényes kivitelezésű, és több mint másfél évezred után is kiválóan látszik a polírozásuk. Orcájuk vonásait a művészek egyszerű karcolások segítségével mintázták meg.
„Ezek a minden bizonnyal áldozati figurák a Colima-völgyet ezen időszak során benépesítő népesség világképéről árulkodnak. Egyfajta engesztelő elemekről van szó, amelyek védelmet biztosítottak az elhunytak számára. A férfi alak valószínűleg egy sámánt formázott meg. A többi tárgy is szimbolikáját tekintve egytől egyig az alvilággal köthető össze, mondta Rafael Platas Ruíz, az INAH régésze.
Az ehhez hasonló temetkezési tárgyak igen ritkának számítanak, tekintettel arra, hogy a sírrablók általában hamarabb érnek oda, mint a kutatók. „Az a tény, hogy mi bukkantunk rájuk elsőként, egyedülálló lehetőséget biztosít a számunkra, hogy az akkori társadalom életmódját behatóbban tanulmányozzuk. Egyébként minden bizonnyal a völgyben nem ez az egyetlen temetkezési helyszín, ugyanis e terület Kr. e. 1500 és Kr. u. 1500 között folyamatosan lakott volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap