Karhatalmi vezetők történeteit tette közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága
2016. december 6. 14:01 MTI
Az 1956-os forradalom után tevékenykedő több mint hatvan karhatalmi vezető történeteit teszi közzé hétfőtől a honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) - közölte Ötvös István, a bizottság tagja az M1 aktuális csatornán. A forradalom alatt az államrendőrség és a hadsereg nem állt ugyan a forradalom mellé, de a hatalmat sem szolgálta ki, ezért már valószínűleg akkor felmerült a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, a párt uralmát szolgáló fegyveres testületet.
Korábban
Ötvös István elmondta, több mint hatvan vezető történetét lehet elolvasni mától a www.neb.hu oldalán, a Tudástárban. A részletekről szólva azt mondta, a forradalom alatt az államrendőrség és a hadsereg nem állt ugyan a forradalom mellé, de a hatalmat sem szolgálta ki, ezért már valószínűleg akkor felmerült a gondolat, hogy létre kellene hozni egy, a párt uralmát szolgáló fegyveres testületet.
Végül november 4-e után kezdték el szervezni az úgynevezett Honvéd Forradalmi Ezredeket, amelyek a fegyverrel bevonuló szovjetek mellett szolgálták az újonnan felépülő rendszert. Ezek a karhatalmi ezredek együtt járőröztek a szovjetekkel, valamint felderítő csoportokat hoztak létre, amelyek beépültek a forradalmárok közé, a munkahelyekre, és onnan jelentettek.
A Kádár-rendszer megszilárdulása után, 1957 tavaszán már elkezdték felszámolni a karhatalmi ezreket, de a személyi aktákban maradt nyoma a tevékenységüknek, sőt maguk a karhatalmisták is megírták, mit tettek. Ezért tudják nyilvánosságra hozni a történeteket - fűzte hozzá Ötvös István.
Egy példa a feltöltött karhatalmi vezetők életútjából:
Életútja:
Apja péksegédként dolgozott, anyját Mihaits Erzsébetnek hívták. Négy elemi osztályt (1927-1931) és a négy polgári osztályt (1931-1935) végzett. Eredeti foglalkozása lemezlakatos volt. 1943-ban az illegális kommunista párt tagja lett. A zászlóaljparancsnoki tanfolyamot 1948-1949-ben végezte el. Hivatásos katonai pályafutását 1949. május 1-jén mindjárt századosi rendfokozattal kezdte meg. Fegyverneme, katonai szakképzettsége páncélos volt. 1950-ben már őrnagy, 1953-ban alezredes lett.
Az 1956-os forradalom idején, október 26-án, mint a 4. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnoka, Gyöngyösön legalább négyszer oszlotta fel halál vagy sebesülés nélkül – esetenként harckocsival manőverezve – a laktanya előtt fegyverekért tüntető tömeget. Ezt megismételte október 28-án és 29-én is. 1956 novemberében a Heves megyei karhatalom parancsnoka lett, e tisztében az egyik legfőbb felelőse egy legalább nyolc halottat és sebesültet követelő negyven december 10-i miskolci, illetve a december 11-i, valamint az ugyancsak nyolc halottal járó 12-i egri sortüzeknek.
Az 1956-os forradalom alatti és utáni tevékenységéről személyi okmánygyűjtőjében a következő olvasható: „1956. 10. 23.-1956. 12. 01.-IG a 4. gépkocsizó lövészhadosztály parancsnokaként Gyöngyösön [tartózkodott]. A hadosztályt 1956. 10. 20-án felszámolták, az ottmaradt tisztekkel megszervezte a helyőrség rendjének fenntartását, a rendelkezésre álló erőkkel biztosította a járás és a város területén a rend fenntartását.”
„Az ellenforradalom idején igen nehéz helyzetben volt, mert a hadosztályt felszámolás időszakában érte [a forradalom], és csak a hadosztály törzs állt rendelkezésre. Tevékenysége azonban így is pozitívnak értékelhető. 1956. nov. 15-től, mint Heves megye karhatalmi parancsnoka, szilárdan kiállt a néphatalom mellett és nagyban hozzájárult a megye területén a rend helyreállításához és fenntartásához.”
1957. áprilisban ezredes Lett, 1961-től pedig már vezérőrnagyi rendfokozattal rendelkezett. A Szovjetunióban 1959 és 1961 között elvégzett Vorosilov Vezérkari Akadémia után 1961-ben a 11. gépesített lövészhadosztály parancsnokává nevezték ki. 1969-től 1975. december 1-jéig, nyugállományba helyezéséig a Magyar Néphadsereg Központi Harcálláspont parancsnokaként szolgált. Elhunytakor a Magyar Honvédség Saját halottjának nyilvánította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap