Időkapszulára bukkantak a nagygéci templomban

2014. november 11. 15:12 MTI

A nagygéci templom felújítása során egy 1941-ben elhelyezett időkapszulára, benne pedig egy utókorra hagyott levélre bukkantak. A váratlan lelet segítségével az eredeti állapotában tudják helyreállítani a szakemberek az 1970-es Tisza-Szamos-közi árvízben megrongálódott imaház belső karzatát.

Korábban

1974 helyett most nyílt ki a New York-i időkapszula

A papírost rejtő üvegcsét akkor találták meg az építők, amikor Radovics Krisztina Munkácsy-díjas faszobrász-restaurátor javaslatára elbontották a templom karzatát - közölték az 562 millió forint értékű, a Megmaradás temploma elnevezésű felújítási program szervezői kedden. A szakember szerint számos homályos részlet fedi a hétszáz éves templom múltját, a felújítással párhuzamosan zajló kutatás egyik fontos célja, hogy visszaállítsák az eredeti állapotot. Néhány héttel ezelőtt a szentélyt találták meg a cementpadló alatt, de azt továbbra sem tudták a kutatók, milyen lehetett eredetileg a templom karzata.

A most megtalált dokumentum szerint - amelyet valószínűleg Várkonyi Szilágyi Imre lelkipásztor helyezhetett el az üvegben - a karzatot 1941-ben építették át. Ebben az időszakban több környékbeli templomba orgonát emeltek, így a nagygéci karzatot is bővíteni kellett egy erkélyszerű kiugróval. Az átépítéssel egy időben újrafestették a faberendezéseket.

Az utókornak szánt levélből kiderül, hogy a harmóniumot Szomjas Lajos földbirtokos ajándékozta a református egyháznak, és elhelyezése érdekében toldottak a karzathoz egy kiugrót. Az asztalos munkálatokat Morvay János helyi lakos vállalta negyvenöt pengőért, a festést pedig a szamosújfalui Fekete Béla százötven pengőért végezte el. A munkálatokra szánt pénz a nagygéci és a komlódtótfalui lakosok adakozásából gyűlt össze - áll a levélben. Az időkapszulának köszönhetően a karzat eredeti formája mellett a színére is fény derült, így pontosan lehet majd rekonstruálni az építményt. Emellett a szószék fölötti korona és a padok restaurált, rekonstruált másolata is visszakerülhet az évtizedekén át sorsára hagyott templomba. A nagygéci templom felújítása várhatóan jövő év tavaszára fejeződik be.

Az 1970. május 13-án a környékbeli folyókon levonuló árvíz szinte romba döntötte a teljes falut, az ár levonulása után a magyar-román határ közelében lévő község újjáépítését nem engedélyezték az akkori hatóságok. A Csengerbe és Csengersimára kitelepített 760 nagygéci lakos nem térhetett vissza lakóhelyére, azóta a község híres temploma - amelynek hajója az Árpád-korból, míg szentélye Mátyás király korából maradt fenn - folyamatosan pusztult. Az egyhajós, támpilléres szentélyű teremtemplom külső falán térdmagasságban jelzés mutatja, hogy meddig ért a települést elborító víz 44 évvel ezelőtt.

A Megmaradás temploma program keretében a műemlék teljes felújításán túl kilátótorony, látogatóközpont és emlékpark épül az imaház mellett. A honfoglaló ősöknek úgynevezett őrtűzoszlop állít emléket, a ligetben további 200 emlékoszlopot állítanak, amelyeken a Kárpát-medencei települések ezrei üzenhetnek az utókornak. A megépülő látogatóközpontban termet rendeznek be a nagygéci híres családok emlékének és filmen mutatják be a település életét, amelybe azóta kis létszámban a lakosság is visszaköltözött.