Szőlőpréssel felszerelt bizánci kori lakóhelyet tártak fel Izraelben
2014. szeptember 19. 09:48 MTI
Jelentős bizánci korból származó lakóhelyre bukkantak a régészek Jeruzsálemtől nyugatra - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csütörtökön. Különösen jó állapotban került elő egy olajprés, egy szőlőprés és egy mozaik az egykori településen, amelyet fal övezett és két részre, lakónegyedre és a termelést szolgáló épületekre tagozódott.
Korábban
Néhány hete régi kövekbe ütköztek a munkagépek harmincöt kilométerre Jeruzsálemtől, a Bét Semes nevű város új lakónegyedének építésekor, és riasztották az archeológusokat. Megindultak az ásatások, amelyek a vezető régész, Irene Zilberbod szerint valószínűleg egy kolostor maradványait tárták fel a föld mélyéből.
Különösen jó állapotban került elő egy olajprés, egy szőlőprés és egy mozaik az egykori településen, amelyet fal övezett és két részre, lakónegyedre és a termelést szolgáló épületekre tagozódott. "A leletek azt mutatják, hogy a helyi lakosok bor és olívaolaj-termeléssel foglalkoztak megélhetésük érdekében" - mondta Zilberbod. Hogy nem csak saját szükségletükre termeltek, arra a korabeli majorság "ipari" részein talált, szőlő és olajbogyó felhasználását szolgáló kétszintes présház nagy méretéből következtettek.
Több lakóhelyként használt szobát is feltártak, amelyek egy részében fennmaradtak a színes mozaikpadló darabjai. Az egyik mozaikon geometriai keretben virágokkal körbevett szőlőfürtök láthatók, és két sütésre szolgáló kemencét is megtaláltak teljes nagyságában az egykori településen. Noha nem bukkantak egyértelműen vallási tárgyú leletekre, templomra vagy kultikus jellegű feliratokra, mégis megtalálhatóak a tipikus bizánci korabeli kolostor-építészet jellegzetességei.
A mozaikpadlók, az ablakok és a tetőcserepek, valamint a lakóhelyen belüli mezőgazdasági és ipari épületek együttese számos hasonló korabeli kolostorra volt jellemző. A szakember szerint valószínűleg szerzetesek lakhatták egykor a feltárt építményeket, akik a napi munkavégzés mellett imádkozással és vallási szertartásokkal is foglalkoztak. A térségben megjelenő iszlám korszak kezdetén, a hetedik század körül megszűnt a majorság tevékenysége. Új lakók foglalták el az épületeket, akik a nyomok alapján megváltoztatták, saját szükségleteikhez igazították azokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap