Lassan halad az elrabolt zsidó műkincsek visszaszolgáltatása
2014. szeptember 12. 10:09 MTI
Lassan halad a vészkorszakban kifosztott zsidók műkincseinek, más kulturális javainak visszaszolgáltatása, az érintett országok többsége semmit, vagy nagyon keveset tett az ügyért az utóbbi 15 évben - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet (Jewish Claims Conference - JCC).
A JCC a zsidó jóvátételi világbizottsággal (WJRO) együttműködésben azt vizsgálta, hogy miként halad a visszaszolgáltatásról és kárpótlásról 1998-ban Washingtonban tartott nemzetközi konferencián kidolgozott úgynevezett washingtoni alapelvek érvényesítése, és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozat teljesítése abban a 46 államban, amely csatlakozott a megállapodásokhoz.
A felmérés szerint "jelentős előrehaladást" mindössze négy ország - Ausztria, Csehország, Hollandia és Németország - ért el a megállapodások teljesítésében azon vizsgált államok között, amelyeket közvetlenül érintett a holokauszt. Öt országban - Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia, Szlovákia - "előrelépés" tapasztalható, öt további ország - Dánia, Görögország, Horvátország, Litvánia, Oroszország - pedig "néhány lépést tett" a megállapodások végrehajtásáért.
A közvetlenül érintett országok között további 13 állam - Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Észtország, Fehéroroszország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna - nem tett értékelhető lépéseket a JCC és a WJRO helyzetértékelése szerint.
Az elemzés Magyarországgal foglalkozó részében kiemelték, hogy nem jött létre tudományos bizottság annak feltárására, hogy milyen szerepe volt az államnak a magyarországi zsidóság "gazdasági és fizikai megsemmisítésében", és nem indult kutatás a kulturális intézmények javai eredetének megállapítására. Hozzátették, hogy szakértők szerint a magyar múzeumok több száz "kétes körülmények között szerzett" műtárgyat őriznek.
A washingtoni alapelvek és a Terezíni Nyilatkozat szerint valamennyi részes államnak törekednie kell a nácik által elrabolt műkincsek azonosítására, egyebek között a közgyűjtemények átvilágításával. Az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatására, illetve a kárpótlásra igazságos és méltányos megoldást kell találni, és mindezt a lehető legátláthatóbb módon kell végezni - áll a megállapodásokban, amelyek azonban nem nemzetközi jogi dokumentumok, és ezért nem kötelezik az aláíró államokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare tegnap
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin 2024.04.22.
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat 2024.04.22.
