Új genetikai kutatás az askenázikról

Bár az elmúlt évek genetikai kutatásai kapcsolatot találtak szerte a világban élő zsidók között, a zsidóság több mint 75%-át kitevő askenázik ellentmondásos eredetét sokáig homály fedte. Korábbi vizsgálatok során a világ számos részén élő askenázi zsidók Y-kromoszómájának elemzésekor férfiágon a Közel-Keletre vezető nyomokat találtak, és ebből egy tavaly októberben napvilágot látott kutatás során tudósok arra következtettek, hogy míg az apák levanteiek lehettek, az anyák a helyi lakosságból kerülhettek ki.

A nemzetközi kutatókból álló The Ashkenazi Genome Consortium (TAGC) által végzett, eddigi legátfogóbb genetikai kutatás megerősítette azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az európai zsidóság ősei levanteiek és európaiak voltak, s egyúttal cáfolta azt a 19. században megalkotott teóriát, hogy az askenázik a kazárok leszármazottjai lennének - közölte Itsik Pe'er, a TAGC alapítója, a Columbia Egyetem informatikaprofesszora. A kazár-elmélet töretlen népszerűségét mutatja, hogy Eran Elhaik, a Johns Hopkins Egyetem doktoranduszhallgatója a Genome Biology and Evolution hasábjain még tavaly is arról értekezett, hogy az askenázik őseit a Kaukázusban kell keresni.

A kutatók 128 askenázi zsidó teljes genomját elemezték és hasonlították össze 26 belgiumi flamandéval (ők alkották a referenciacsoportot), hogy megvizsgálják, melyek az askenázik DNS-szekvenciáinak egyedi genetikai markerei. A genomokban előforduló hasonlóságok száma lehetővé tette, hogy a tudósok hozzávetőleg meghatározzák az alapító közösség létszámát és a megjelenésük óta eltelt idő alsó-és felső határát. Így jött ki a 30-32 generáció, azaz nagyjából 800 év - olvasható a Nature Communications szeptember 9-i számában.

"Kutatásunk megmutatta, hogy az alapító közösség etnikailag kevert volt, őseik pedig Európából és a Közel-Keletről származtak" - mondta el az egyik kutató, Shai Carmi. A TAGC által végzett genetikai kutatás szerint az európai zsidó közösségek alapító csoportja néhány száz főből állt, leszármazottaik pedig gyorsan benépesítették a kontinens keleti felét, miközben genetikailag elkülönült közösségeket alkottak. Az átfogó DNS-szekvenálás egyúttal arra is választ adott, hogy bizonyos öröklődő betegségek - így a Tay-Sachs-szindróma vagy a cisztás fibrózis - jóval gyakrabban fordulnak elő az askenázi zsidók körében. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól
• Idomítási módszerei is forradalmiak voltak a modern állatkert megálmodójának
• Az űrkutatás alapjait is lerakta „Rakétás Fritz”
• Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
• Két ládányi szerzeményét égette el a fiatal Brahms
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Túlságosan óvatosnak ítélte meg Bismarck politikáját II. Vilmos
• A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
• Egy alagúton szöktek meg a brit pilóták a fogolytáborból