30 ezer éve is evett csigát az ember
2014. augusztus 21. 17:37
Az eddig véltnél jóval korábban, már 30 ezer éve is fogyasztott éti csigát az ősember - derült ki egy új régészeti kutatásból.
Több száz éti csiga megszenesedett kagylója került elő egy tűzrakás maradványai mellől egy kelet-spanyolországi barlangban. A felfedezés azt sugallja, hogy az Ibériai-félsziget lakói a Mediterráneumban élő társaiknál 10 ezer évvel korábban ettek csigát - olvasható a PLOS ONE amerikai tudományos folyóirat legújabb számában.
A csiga feltehetően nem adott sokat hozzá a paleolitikum kori ember napi kalória-beviteléhez, mindenesetre fontos tápanyag- és vitaminforrás volt - fejtette ki Javier Fernández-López de Pablo, a spanyolországi Institut Català de Paleoecologia Humana i Evolució Social régésze.
Bár a neandervölgyi ember majszolhatott tengeri meztelen csigát, eddig nem sok bizonyíték utalt arra, hogy a mai ember 20 ezer évnél korábban evett volna puhatestűeket. "Ugyan csigák nagy számban kerültek elő a paleolitikum kori lelőhelyeken, nagyon nehéz annak eldöntése, hogy azokra emberi táplálékként tekinthetünk-e" - szögezte le Fernández, utalva arra, hogy azt állatok, így sündisznók vagy madarak is elfogyaszthatták.
Fernández és kollégái három éve kezdték meg a Spanyolország keleti részén, Valencia autonóm közösségben, a Costa Blanca partján található Benidorm egyik barlangjának feltárását. A Cova de la Barriada nevű lelőhelyen emberi tartózkodásra utaló leleteket: tűzrakásokat, kőeszközöket és állatcsontokat találtak, emellett több száz csigaház, illetve megkövesedett boróka- és fenyőmaradványok kerültek elő. A csigaházak mérete arra utal, hogy a puhatestüket kifejlett, nagyjából 1 éves korukban gyűjtötték össze és ették meg. Mindent összevetve megállapítható, hogy a csigák a Cova de la Barriada-ban élők rendszeres tápláléka volt, mondta el Fernández.
Egyelőre nem tudni, miért kezdett el ekkor puhatestűeket enni az ember. Tény, hogy az emberiség hatalmas változáson ment keresztül: a barlangfestészetben új művészeti kifejezésformák váltak uralkodóvá, miközben az emberek egyre nagyobb közösségekben kezdtek élni. Elképzelhető, hogy a társadalom is úgy alakult, formálódott, hogy eleink a környezetükben meglevő táplálékforrásokat mind hatékonyabban tudták a maguk javára fordítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.