A katonaság is használta a Fradi régi stadionját

Az 1899-ben alakult Ferencvárosi Torna Club 1909-ben kapta meg a jelenleg is használatos telket az Üllői úton, ahol Mattyók Aladár építészmérnök, az FTC alelnöke tervei alapján építették meg a sportpályát és a főtribünt. A házigazdák az avató mérkőzést 1911. február 12-én az MTK ellen játszották, és nyerték meg 2-1-re.

A sportlétesítmény fatribünje alatt tornaterem, iroda, raktár, fürdő és rengeteg kis helyiség volt. 1911 szeptemberére készült el a klubház, de a megnyitás után egy évvel már kevés volt a férőhely, ezért az Üllői út felé eső részre két új tribünt építettek. A pályát az első világháború alatt a katonaság használta.

1922-ben az alapító elnök, Springer Ferenc szobrának felavatásával kezdődtek meg ismét a fejlesztések. 1924-ben újabb tribünépítéssel 37 ezer férőhelyesre növelték a pályát. Augusztus 31-én a teltházas Magyarország-Lengyelország barátságos mérkőzéssel megtartott tribünavatót 4-0-ás győzelemmel ünnepelték meg.

A második világháború után hamar visszatért az élet a pályára, de 1947. május 4-én, a Magyarország-Ausztria (5-2) válogatott mérkőzésen - sok hamisított jegy miatt - több mint 40 ezer ember zsúfolódott össze a nézőtéren, amely nem bírta a terhelést, a második félidő elején leszakadt a faszerkezetes lelátó. Kétszáz ember zuhant a mélybe, de halálos baleset nem történt. 1962-ben a fából készült balesetveszélyes lelátókat lebontották, az Üllői úti stadion 1963. november 20-án végleg bezárta kapuit. A Fradi új otthona 11 évre a Népstadion lett.

A második stadion 1974. május 19-én nyitotta meg kapuit, és 30 ezer néző befogadására volt alkalmas. A létesítmény terveit a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán készítették el két neves építész, Schall József docens és Kapsza Miklós adjunktus irányításával. Az FTC-Vasas avatómérkőzést Müller Sándor góljával 1-0-ra az angyalföldiek nyerték meg. Ezután a stadion folyamatosan fejlődött. 1977 szeptemberében felavatták Springer Ferenc felújított szobrát. Mátrai Lajos alkotása a mai napig a zöld-fehér klub egyik szimbóluma.

Egy évvel később a stadion új világítást kapott. 1991. november 30-án befejeződött az állóhelyek - UEFA-szabály által előírt - ülőhelyekké alakítása, ami a befogadóképességet a korábbi 30 ezerről 18 ezerre csökkentette. Az aréna 2007. december 21-én felvette korábbi aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét. A 2008-2009-es szezonra új eredményjelzőt kapott, de közben már megszületett az új stadion felépítésének terve.

2013 márciusában a Ferencváros két mérkőzéssel búcsúzott az Albert Flórián Stadiontól: előbb az Újpestet verte 2-1-re, régen látott nézősereg - 17 ezres közönség - volt kíváncsi a bajnoki összecsapásra, majd a Kolozsvár csapata elleni 0-0-ás búcsúmérkőzés után végleg lezárták a pályát.

2013. március 28-án megkezdték a stadion bontását, és elhelyezték az új stadion alapkövét, a bontási és alapozási munkálatok egymással párhuzamosan zajlottak. Az új stadion 2800 tonna súlyú acélszerkezete másfél Lánchidat tesz ki. A régi, lebontott stadion maradványait újrahasznosították, illetve beépítették az új létesítménybe.

Napkollektorokat építettek és újrahasznosítják a szürkevizet. Elválasztó korlátot és hálót nem szereltek fel a lelátók elé, így a szurkolók közvetlenül a pálya mellett ülhetnek, és két, egyenként 63 négyzetméteres eredményjelzőn tájékozódhatnak a mérkőzés állásáról. A nézőtér teljesen fedett, a kerengőn 200 LCD-kijelzőn követhetők a pályán történő események. A gyepszőnyeg az egyik legmodernebb technológiával készült, a játéktér automatikus fűtési rendszerrel van felszerelve. Utóbbi működéséhez 26 kilométeres csőrendszer húzódik a pálya alatt.

Az arénában készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik. Az aréna nemzetközi mérkőzéseken 22 000, a magyar bajnoki találkozókon pedig 23 700 drukkert fogadhat. A látogatóközpont alsó szintjén a Fradi-üzlet és -múzeum kapott helyet. Az épület előtt álló, 15 tonnás, 16 méter szárnyfesztávolságú monumentális sast Szőke Gábor Miklós szobrászművész mintázta meg. A 2014. augusztus 7-én felavatott Albert Flórián-bronzszobor Kligl Sándor alkotása.

Az FTC 14 hónap alatt elkészült új stadionja 14,735 milliárd forintba került, és a szponzori szerződés értelmében 2014-től hét évig a Groupama Aréna nevet viseli.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához