Megvédte a Benes-dekrétumokat egy cseh politikus
2014. június 16. 11:23 MTI
A Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, ha az ellenkező véleményekre Prága nem reagál - állítja Milan Stech, a cseh parlament felsőházának elnöke.
Korábban
A cseh politikus erről szombaton, a Prágától északnyugatra fekvő Lidicében beszélt, azon az emlékünnepségen, amelyen megemlékeztek a település nácik általi felégetésének 72. évfordulójáról. Milan Stech a bajor tartományi szociális miniszter, Emilie Müller kijelentésére reagált, aki a közelmúltban Csehországnak címezve azt mondta, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs helyük egy európai jogállam jogrendjében.
A szenátus elnöke az emlékünnepségen bírálta a német politikus kijelentését. "Éppen ellenkezőleg, a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, hogy egy ilyen kijelentés felett csak úgy átsiklunk, nem reagálunk rá" - szögezte le a szociáldemokrata Milan Stech.
Lidicét azután pusztították el a nácik, hogy a londoni emigráns cseh kormány által küldött ejtőernyősök 1942. május 27-én Prágában merényletet követtek el Reinhard Heydrich, a nácik által életre hívott és megszállt Cseh-Morva Protektorátus helytartója ellen, aki sebeibe belehalt. Ezután rendelték el a németek június 10-én Lidice, majd két hét múlva Lezáky teljes megsemmisítését. A lakosokat agyonlőtték, illetve koncentrációs táborba hurcolták.
Edvard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból. A szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a "magyar kérdést" más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták "megoldani".
A dekrétumok továbbra is részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, de Prága és Pozsony is egybehangzóan azt állítja, hogy minderre a háború után kialakult status quo megőrzése érdekében van szükség, és a jogszabályokat ma a gyakorlatban már nem alkalmazzák. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy számos hatósági döntés - elsősorban kárpótlási ügyekben - hivatkozik az állítólag már nem alkalmazott dekrétumokra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap