Nem tudni, hány fel nem robbant bomba van Szerbiában 

A Belgrádban talált több mint egytonnás, második világháborúból fennmaradt bomba megtalálása után a szerb média hétfőn összesítést közölt a fel nem robban lövedékek feltételezett számáról és helyéről.
Bratislav Rancic, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője a 24 Sata című honlapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a szerb fővárosban biztosan van még a szombaton talált bombához hasonló második világháborús lövedék, pontos adatokkal azonban senki nem rendelkezik.

Szerbia-szerte legalább 150 olyan helyszín van, ahol vélhetően fel nem robbant bomba található. Nem minden esetben beszélhetünk azonban több száz kilogrammos robbanószerkezetekről. Obrenovácon, a volt német lőszerraktár helyén - amelyet 1944-ben romboltak le - még ma is sok kisebb bomba található - magyarázta Rancic. Hozzátette, hogy különös veszélyt jelentenek a Dunában elsüllyedt német hajók is. Közülük négyben biztosan található fel nem robbant akna és lőszer. Újvidéken viszont vélhetően éppen a NATO-bombázásokból maradt még körülbelül 50 fel nem robbant eszköz. A Duna számos olyan robbanószerkezetet rejt, amelyeket a hidak rombolásakor dobtak le. 

Évente körülbelül 3 ezer robbanószerkezetet találnak Szerbiában. A leggyakrabban kézigránátokat, puskagránátokat vagy aknavetőgránátokat, amelyeket a harctérről vittek haza az emberek, majd eldobáltak - magyarázta Rancic. Tavaly azonban az átlagosnál mintegy háromszor többet, tízezer lövedéket hatástalanították a tűzszerészek.

A szerbiai köztelevízió információi szerint az ország nyolcvanezer négyzetkilométerén találhatók még mindig kazettás bombák, főleg Szerbia déli részén. Ezek felszedésére gyakran gyűjtenek adományokat, mert a katonaságnak nincs rá pénze. Egy nagyobb bomba eltávolítása akár 250 ezer euróba (75 millió forint) is kerülhet.

Momcilo Pavlovic történész szerint a szerb főváros teljes területén biztosan vannak még második világháborús bombák, mert a németek célja a város teljes elpusztítása volt, s ezért nem csak a katonai létesítményeket célozták meg. A NATO viszont 1999-ben inkább a külvárosi területekre és a harcászati szempontból jelentős célpontokra mért csapást.

A legtöbb bomba építkezési területen kerül elő. A törvényi előírások szerint minden építkezés előtt meg kellene vizsgálni a terepet, viszont nem szabnak ki büntetést, ha ezt az építtető nem végzi el, így sokszor a véletlenen múlik, hogy rábukkannak egy-egy robbanószerkezetre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína