Kossuth fegyvergyárosa
2013. november 25. 08:07
A fenti jelzőt a későbbi korok Gárdonyi Géza édesapjának nevéhez kapcsolták, aki 1848-ban Pesten az önvédelmi harc támogatására saját költségén hadi üzemet hozott létre. Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár az író regényeinek történelmi hátterét bemutató kiállítással emlékezett. Az 1848/49-es szabadságharc idején játszódó A lámpás című kisregényében - saját nevén és saját élettörténetével - szereplőként rövid időre feltűnik az író édesapja, Ziegler Sándor is, aki a függetlenségi harc idején tevőleges szerepet játszott abban, hogy fegyverekkel lássák el a honvédsereget - olvasható a MNL írásában.
Korábban
Magyar katonának magyar fegyvert
1848-ban a független magyar kormánynak súlyos nehézségeket leküzdve úgy kellett ütőképes hadsereget felállítania, hogy gyakorlatilag hiányzott az ezt kiszolgálni és ellátni képes hazai hadiipar. Különösen a jó minőségű nyersanyagokat, nagy szakértelmet és bonyolult gépeket igénylő fegyvergyártás megszervezése jelentett nagy kihívást.
A legbiztosabb megoldást a kérdésre mindenképpen a hazai iparfejlesztés kínálta, hiszen hosszabb távon ez volt a legolcsóbb. Másrészt ez biztosította volna a folyamatos ellátást abban az esetben is, ha az ország - a hadi és politikai helyzetből adódóan - esetleg elszigetelődne. A termelés teljes beindulásáig más lehetőségeket is kerestek: számba vettek minden fellelhető fegyvert az országban, begyűjtötték a lakosságnál, polgárőröknél, megyei raktárakban található puskákat, kardokat.
A császári-királyi szertárakhoz azonban csak ott tudtak hozzáférni, ahol jelentős számú magyar katonaság állomásozott, illetve akkor, ha az adott erőd parancsnoka alávetette magát a kormány utasításainak. Nagy mennyiségű, körülbelül 30 ezer darab modern puskát sikerült külföldön, elsősorban Angliában és Belgiumban vásárolni, de ez sem jelenthetett megoldást egy 200 ezresre tervezett hadsereg számára. Nem beszélve arról, hogy egy idő után ezek hazaszállítása is nehézségekbe ütközött.
Így még fontosabbá vált a hazai fegyveripar támogatása. A kormány a pesti Gépgyár Társulat hengermalom melletti lévő üzemét kívánta központi fegyvergyárrá fejleszteni. Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. április 29-én kötött szerződést a társasággal. Ennek értelmében a társulat vállalta, hogy fél év alatt felszereli az üzemet, és október 15-től fogva napi 500 szuronyos fegyvert, összesen pedig 100 ezer darabot fog átadni a magyar hadsereg számára. A költségek fedezésére a minisztérium kamatmentes kölcsönt biztosított. Novemberben a gyár a termelés biztosítása céljából állami irányítás alá került, a nevét is Állami Országos Fegyvergyárra változtatták.
A központi üzemek mellett számos kisebb műhely is részt vett a honvédsereg ellátásában, ilyen volt Ziegler Sándoré (1823-1879) is. A Hadügyminisztérium 1848. augusztus 21-én kötött vele szerződést 1000 darab szuronyos puska elkészítésére. Ziegler vállalta, hogy egy hónap elteltével heti 50 fegyver legyártására alkalmas állapotba hozza az üzemét. A megállapodás szerint az állam a fegyverek közül a minőségi kritériumoknak megfelelőeket azonnal kifizeti 12 pengő forintjával. Ez az ár némileg alacsonyabb volt, mint az országos fegyvergyár esetében, ott 13 és fél forintban állapították meg a puskák minimum árát.
Egy gond azonban akadt: Ziegler folytatott ugyan gépészeti tanulmányokat, de nem volt meg a mestervizsgája, így a joga sem arra, hogy műhelyt nyisson. A Belügyminisztériumhoz benyújtott ez irányú kérelmét azonban kedvezően bírálták el, annál is inkább, mert az általa készített első fegyverek kiállták a minőségi próbát. Engedélyt kapott arra is, hogy a cégtábláján Magyarország címerét használhassa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.