Nem a méret, hanem az agy elrendezése határozhatta meg az evolúciót
2013. március 27. 17:29 MTI
Az agy szerkezeti elrendezése, nem pedig összmérete lehet az alapvető evolúciós különbség a főemlősök agya között - állapította meg egy új tanulmány. Az elemzésben részt vett kutatók tizenhét fajt vizsgáltak negyvenmillió évre kiterjedő evolúciós idősávban.
Korábban
Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy evolúciós fejlődésének háromnegyedét a bizonyos régiók egymáshoz viszonyított nagyságában bekövetkezett változások, nem pedig az összméret módosulása idézte elő. A Proceedings of the Royal Society B című szaklapban közzétett tanulmány feltárta azt is, hogy a frontális lebeny nagyarányú növekedése kritikus szerepet játszott az emberfélék evolúciójában.
A hagyományos felfogás szerint az ember felsőbbrendű intelligenciája leginkább annak köszönhető, hogy agymérete háromszorosa a hozzá legközelebb álló rokonáénak, a csimpánzénak. A mostani kutatást végzők azonban abból indultak ki, hogy a nagyobb nem mindig jobb: mivel a nagyobb agy működtetéséhez több energia kell, szerkezeti átalakítása talán okosabb stratégia lehet(ett) a mentális képességek fejlesztésére.
Jeroen Smaersnek, a University London College fejlődéstani biológusának a vezetésével tizenhét főemlősfaj agyát vizsgálták meg, majd a méretben lezajlott változásokat elhelyezték az evolúciós fán. Kiderült, hogy az évmilliók során az agy több kulcsfontosságú területének a nagysága megnőtt más részekéhez viszonyítva. A hominidák (emberfélék) családjához tartozók esetében elsősorban a gondolkozásért, tervezésért, beszédért, a csontvázizmok akaratlagos mozgatásáért, az érzelemért, problémamegoldásért és a személyiségért "felelős" homloklebeny fehérállománya növekedett meg.
"Ez a rész kicsit olyan, mint egy vállalat élén álló vezérigazgató. Begyűjti az információkat a többi agyterületről, majd összegzi és egységbe foglalja azokat" - idézte Smaers szavait a tanulmányt kivonatosan ismertető tudományos hírportál, a LiveScience.
A kutatás kimutatta azt is, hogy amikor húszmillió évvel ezelőtt a főemlősök rendjébe tartozó óvilági (vagy keskenyorrú) majmoktól különvált az emberen kívül a csimpánzt, a gorillát és az orángutánt is magába foglaló hominidacsalád, a motorikus képességeket szabályozó agyrész mérete is megnőtt a többi régióhoz képest. A tudósok szerint a változás elősegítette az eszközök használatához szükséges - például táplálékszerzés céljából végzett - összetett mozgásformák elsajátítását és összehangolását.
A George Washington Egyetem kutatója, Cher Sherwood, aki nem volt részese a tanulmánynak, úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat bizonyítja: az agy bizonyos részei képesek szelektív módon fejlődni, hogy eleget tegyenek az új környezeti hatások által támasztott követelményeknek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
