Elítéltek egy volt RAF-terroristát

Az ítélet szerint Becker bűnrészes a Siegfried Buback egykori nyugatnémet szövetségi főügyész ellen 1977-ben elkövetett merényletben, amelyben nemcsak a főügyész, hanem a testőre és a sofőrje is meghalt.

A 2010-ben kezdődött perben 90 tárgyalási napot tartottak, meghallgattak 151 tanút és nyolc szakértőt, de a merénylet elkövetőinek kilétét nem sikerült megállapítani, és Beckerre sem tudták rábizonyítani, hogy részt vett a terrorcselekményben. Az azonban bizonyítást nyert, hogy részt vett a merénylethez vezető döntés meghozatalában és támogatta a későbbi elkövetőket az elhatározásukban. Verena Becker csak a 89. tárgyalási napon szólalt meg. Elmondta, hogy a merénylet elkövetésekor a Közel-Keleten tartózkodott, és nem vett részt az akció tervezésében sem.

Siegfried Bubackot, kísérőjét és sofőrjét 1977. április 7-én ölték meg Karlsruhéban. A főügyész szolgálati kocsija mellé egy motorkerékpár hajtott, és a hátsó ülésén ülő személy géppisztolyból lövéseket adott le az autó utasaira. Mindhárman a helyszínen meghaltak, a tettesek elmenekültek.

Egy hónappal a merénylet után Becker és egy másik RAF-tag közös lakásán megtalálták a gyilkossághoz használt fegyvert, 2009-ben pedig DNS-vizsgálattal sikerült kimutatni Becker nyálának nyomait a Buback-gyilkosságot vállaló levélen. Az új bizonyítékra alapozva 2010-ben vádat emeltek ellene.

A vádiratban Becker társtettesként szerepelt, de az ügyészség hangsúlyozta, hogy nem őt tartja Buback gyilkosának. Arra vonatkozóan ugyanis, hogy a vádlott adta volna le a halálos lövéseket a főügyészre és kísérőire, nincsen tárgyi bizonyíték vagy tanúvallomás. A társtettes minősítést a vád arra alapozta, hogy Becker tevékenyen részt vett a merénylet megtervezésében és előkészítésében.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy a volt terroristát ítéljék 4 és fél év szabadságvesztésre, két évet pedig számítsanak be egy korában letöltött büntetésből. A bíróság a két év elengedésére vonatkozó részt elfogadta az indítványból, az 59 éves nő így 2014-ben szabadulhat.

Verena Beckert 1977-ben egy másik gyilkosság miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd 1989-ben államfői kegyelemmel szabadlábra helyezték. Azóta új személyazonossággal élt.

A hatvanas évek végén az akkori Nyugat-Németországban formálódott RAF a nyugati társadalmi rendszer - a terroristák szóhasználata szerint az imperializmus - ellen harcolt. Merényleteikben 34 ember halt meg, többségük gazdasági vezető, politikus, illetve rendőr. A csoport 1998-ban közölte, hogy feloszlik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?