Milleneumi ünnepségek: az ezeréves Magyarország ünnepe

`A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fenntartotta` - az országgyűlés által a honalapítás emlékét a fenti szavakkal megörökítő törvény híven fejezte ki a millenniumi ünnepségek emelkedett hangulatát.

Az ünnepségekről a kormány és a képviselőház már korábban döntött, egyszersmind törvényben rögzítette az ezredév megörökítését szolgáló művek lajstromát. A mai Hősök terén található szoborcsoport mellett az ország hét különböző helyén emlékoszlopot állítottak fel, a Halászbástyára Szent István lovas szobrát tervezték, döntés született 400 új állami népiskola létrehozásáról. Apponyi Albert 1895. karácsonyi felhívására a pártok az ünnepségek tartamára felfüggesztették politikai csatározásaikat.

A király 1896. május 2-án a Városligetben harangzúgás közepette nyitotta meg a millenniumi ünnepségek központi rendezvényét, a városligeti ezredévi kiállítást. Díszmagyarba öltözött országos főméltóságok, államférfiak, művészek, a főváros és a vármegyék küldöttségei, képviselői kíséretében a királyi pár a megnyitó után megtekintette a fél négyzetkilométernyi pompázatos kiállítás legfontosabb pavilonjait. A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az ezredév tiszteletére emelt fentebb felsorolt épületek, emlékhelyek megépítésére pedig 5,2 milliót különítettek el a költségvetésben.

A városligeti kiállítás területére díszkapun jutottak be a látogatók, akik a különböző utazási kedvezményeknek köszönhetően az egész országból érkeztek, s akik száma megközelítette az ország lakosságának egyharmadát, vagyis a 6 milliót. A Városligetet átszelő sugárút mentén baloldalt a hadügyi kiállítás a közös hadsereg és a honvédség külön-külön pavilonját, valamint a haditengerészet tóparti kiállítóterületét foglalta magába. Mellette a fővárosi pavilon állt, benne a város makettjével és a királyi palota modelljével, valamint Benczúr Gyula Budavár visszavételét ábrázoló monumentális festményével.

A kiállítás fontos részét alkották a különböző tájegységeket megjelenítő néprajzi bemutatók: a skanzenszerű építményekből a faluvégi sátoros cigánytelepülés sem hiányzott, benne a cigánykovácsot és népes családját élethűen ábrázoló viaszfigurákkal, amelyről egy reprezentatív képeskönyvben azt olvashatjuk, hogy "a nyomor dacára, amely ebben a képben megnyilatkozik, a szabadság szelleme lebeg az alakok fölött".

A legnagyobb pavilonok közé tartozott az 1885. évi kiállításra épült Iparcsarnok, a Ganz-pavilon, a Közlekedési Múzeum, valamint a Városligeti-tó szigetén felépült történeti épületegyüttes. A népi szórakozás központjaként fölöttébb népszerűvé vált az Ősbudavár nevet viselő, eklektikus vigalmi központ. A látogatókat bőséges kiszolgálás, egész napos szórakoztató műsorok várták: mutatványosok, katonazenekarok, mulatók és mindenfajta mulattatók. A kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja és a mezőgazdasági csarnokok mellett számtalan kisebb épület, alkalmi kiállítótér igyekezett bemutatni mindazt a haladást, amellyel az ország a múlt század végén történelme során ismét számos vonatkozásban közel került az európai élvonalhoz.

Az ünnepségek május 2-án este az Opera díszelőadásával folytatódtak. A következő napon a Mátyás-templomban hálaadó misét tartottak, este a város díszkivilágítás fényeiben úszott, a Gellért-hegyen óriási tűzijátékot rendeztek. Május 4-én felavatták a Műcsarnokot, 5-én pedig a Vérmezőn 17 ezer katona részvételével a király jelenlétében díszszemlét tartottak. Június 6-án katonai díszalakulatok kíséretében alabárdos koronaőrök, valamint az ország legfőbb méltóságai kíséretében a Szent Koronát a királyi palotából a Mátyás-templomba vitték át.

A következő napon Ferenc József elhelyezte a palota új szárnyának alapkövét. Az ország és a király egységét volt hivatva demonstrálni Ferenc József koronázásának 29. évfordulója: a millenniumi rendezvénysorozat csúcspontjává stilizált június 8-i ünnepség az ország 89 törvényhatóságának és az országgyűlés lovasbandériumainak a Vérmezőről a várba való felvonulásával kezdődött. A történeti jelmezekbe, díszmagyarba öltözött főtisztviselők, bandériumok színpompás menete a Mátyás-templomból az Országház új épületéhez vonult, amelyből még csak a főbejárat és a kupolaterem volt készen. Gyulai Pál, az irodalomkritika "nagy öreg"-je, itt felolvasta "a honalapítás évezredes emléket" megörökítő két törvény szövegét.

Ezt követően az országgyűlés tagjai a koronát visszakísérve a királyi várba mentek, ahol a Citadella és a dunai monitorok ágyúinak díszsortüzei mellett hódolatukat fejezték ki az uralkodó előtt. Annak a meggyőződésüknek kívántak nyomatékot adni, amelyet az ezredévi törvénycikkely tartalmazott: a király és a nemzet közötti bizalom szilárd alapja "annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett