Merényletet követnek el Reinhard Heydrich ellen

2004. május 21. 03:10

Két emigráns, cseh Jan Kubis és Josef Gabčik merényletet követ el a Cseh-Morva Protektorátus helyettes birodalmi protektora, Reinhard Heydrich ellen. Az SS-főcsoportvezető június 4-én belehal sérüléseibe. Közvetlen megtorló akcióként a Gestapo és a biztonsági szolgálat egységei a Prága melletti Lidice falut a földdel teszik egyenlővé. Heydrich egyidejűleg a birodalmi biztonsági főhivatal (RSHA) főnöke is volt, s vezette a nemzetiszocialista állam egész megfigyelőrendszerét. Nevéhez kapcsolódnak egyúttal az "akciócsoportok" népirtó akciói, mint a zsidókérdés végső megoldásának módszerei (1942. I. 20.). Hatásköre gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné vált. A Heydrich elleni merényletet a londoni csehszlovák emigráns kormány tervezte, és brit segítséggel hajtották végre. A merénylők - a csehszlovák hadsereg két volt tiszthelyettese - 1939 óta harcoltak illegalitásban. Letartóztatták őket, de meg tudtak szökni. Önként jelentkeztek a különleges akciókat lebonyolító brit szervnél, amely embereket toborzott a németek által megszállt Európában való bevetésre, és kémiskolákon kiképezte őket. Több sikertelen kísérlet után Kubis és Gabčik 1941-1942 fordulóján ejtőernyővel leugrott csehszlovák földre, hogy Heydrichet megölje. Vállalkozásukat melléfogások kísérték: Plzeň helyett Prága közelében ugrottak ki a gépből; Gabčik földet éréskor megsérült, ugrásukat észre is vették. Az utolsó pillanatban majdnem a merénylet is meghiúsult: Gabčik elfelejtette a fegyverét kibiztosítani, Heydrich rá tudott lőni. Kubis azonban egy bombát hajított oda, s ez Heydrichet súlyosan megsebesítette. Ezt követően mindkét merénylőnek sikerült elmenekülnie. Az azonnal értesített Adolf Hitler saját maga fogalmazott meg egy parancsot: "Aki a tetteseknek bármilyen segítséget nyújt vagy a tartózkodási helyüket ismeri, s ezt nem jelenti a rendőrségnek, azt egész családjával együtt agyonlövik." Azt követelte, hogy tízezer túszt lőjenek agyon. Karl Hermann Frank birodalmi protektor azonban általános felkeléstől tartott. Hosszabb vita után Hitler úgy döntött, hogy a Prága melletti kis bányászfalu, Lidice lakóit ki kell irtani. A parancs, amelyet június 10-én hajtottak végre, így hangzik: 1. Az összes felnőtt férfit agyon kell lőni. 2. Az összes nőt koncentrációs táborba kell szállítani. 3. A gyerekeket össze kell gyűjteni, és, amennyiben elnémetesíthetők, a birodalomban SS-családoknál kell őket elhelyezni. A többit más nevelésnek vetik alá. 4. A falut fel kell égetni, és a földdel egyenlővé kell tenni. 199 embert a helyszínen legyilkoltak, 184 nőt a mecklenburgi Ravensbrück koncentrációs táborba szállítottak, 7-et rendőri fogdába, 4 terhest egy prágai kórházba. 90 gyereket a Gneisenau lágerbe vittek, 8-at adoptáltak.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek