Széchenyi nevét viselhetné az Akadémia előtti tér

Az Akadémia az MTI-nek küldött közleményében Tarlós István és Pálinkás József keddi találkozójáról számolt be. Pálinkás József azzal indokolta a kezdeményezést, hogy a volt amerikai elnök "semmilyen történelmi összefüggésbe nem hozható" azzal a közterülettel, amelyen Széchenyi István alkotásai - az Akadémia, a Lánchíd, az első magyar dunai gőzhajóállomás - találhatóak.

A főpolgármester és az Akadémia elnöke egyetértettek abban, hogy az egykori amerikai elnökről egy vele összefüggésbe hozható másik közterületet célszerű elnevezni. A Városháza korábbi közlése szerint a főpolgármester várhatóan az áprilisi közgyűlés elé terjeszti be "csomagban" a fővárosi közterületi névváltoztatási javaslatokat.

A Roosevelt teret 1947-ben nevezték el Franklin D. Rooseveltről (1882-1945). A tér korábban sok nevet viselt már, hívták többi között Ferenc József térnek és Lánchíd térnek is. 1996 szilveszterén több szervezet jelképes avatást rendezett a Roosevelt téren, a Közakarat Egyesület, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Szellemi Védegylet, a Nemzeti Társas Kör és a Pesti Srác Alapítvány ezzel a szimbolikus megmozdulással akart nyomatékot adni azon elképzelésének, hogy "a legnagyobb magyar" nevét ne csupán a Margit hídtól a Lánchídig húzódó rakpart őrizze a Belvárosban, hanem gróf Széchenyi Istvánról nevezzék el Budapest egyik központi terét. 2010 szeptemberében a Jobbik javasolta a Fővárosi Közgyűlésben, hogy a Roosevelt teret Széchenyi térré kereszteljék át.

Tarlós István március elején jelentette be, hogy közterületet neveznek el Budapesten Elvis Presley-ről, indoklásul elmondta, az amerikai rocksztár az 1956-os forradalom idején kiállt a magyarok mellett. Internetes szavazáson a budapestiek tizenkét, eddig névtelen közterület közül választhattak. Az internetes szavazás végeredménye szerint a Margit híd budai hídfője lehetett volna az Elvis Presley tér, de a főváros "erős lengyel kötődésre" hivatkozva mégis azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a szavazáson "még dobogós" VIII-IX. kerületi helyszínt, a Ferenc körút-Üllői út kereszteződését nevezzék el Elvis Presley-ről.

Közben a Jobbik ellenjavaslattal élt, miszerint Pongrátz Gergelyről, a Corvin közi felkelőcsoport parancsnokáról kellene közterületet elnevezni. A Fővárosi Közgyűlés jobbikos frakciója közleményében azt írta, nem vitatják, hogy a világhírű zenész annak idején kiállt a magyar forradalom ügye mellett, ugyanakkor azt közölték: felháborítónak tartják, hogy több forradalmárról és mártírról, köztük Pongrátz Gergelyről még semmilyen közterületet nem neveztek el Budapesten. Bejelentették azt is: frakciójuk kezdeményezi, hogy a Roosevelt tér a jövőben Széchenyi István nevét viselje.

A főpolgármester szintén március elején közölte, hogy a jelenlegi helyett egy másik budapesti teret nevezne el Moszkváról, így a valamikori Széll Kálmán tér visszakaphatná eredeti nevét. "Személyes" javaslataként arról beszélt, hogy Budapest egy kellemes, de kevésbé frekventált pontján "meg lehetne engedni" egy kis ortodox kápolna megépítését, és ennek a helynek a környezetét lehetne elnevezni Moszkváról. Mint mondta, ez egy gesztus lenne, ahogy az is, hogy utána a jelenleg Moszkva nevét viselő, korábban Széll Kálmán teret vissza lehetne keresztelni.

A főpolgármester a kérdés kényességével kapcsolatban úgy fogalmazott: "mi kicsik vagyunk, ők nagyok, rossz viszonyt nem volna értelmes ápolni". Úgy vélte, tekintettel kell lenni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokra, valamint arra, hogy az "orosz érzelmes nép".

A Fővárosi Közgyűlésben még 2001-ben merült fel, hogy a II. kerületi Moszkva tér nevét Széll Kálmán térre változtassák. A testület többségét alkotó MSZP-SZDSZ képviselők akkor leszavazták az ellenzék javaslatát. A Jobbik tavaly szeptemberben nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek, indítványozva, hogy a Moszkva tér kapja vissza korábbi nevét, a Széll Kálmán teret.

Az egykori miniszterelnökről 1929-ben elnevezett teret 1951-ben keresztelték át Moszkva térré.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?