Tímár József

(1902-1960)

Tímár József Kossuth-díjas színész Gerstner József néven született 1902. március 7-én Budapesten. A kereskedelmi iskola elvégzése után, 1923-ban vették fel a Színiakadémiára. Szép hangjára felfigyelt a Nemzeti Színház igazgatója, Hevesi Sándor, aki még végzése előtt leszerződtette, mondván: az akadémián "úgyis csak elrontanák" - Tímár soha nem szerzett diplomát.

Művészete, páratlan orgánuma Hevesi iskolájában alakult, s végül modorosságok nélküli, minimális eszközzel dolgozó, mindenre alkalmas színész vált belőle. Nem ismert műfaji vagy szerepköri korlátokat, eljátszotta Ádámot és Lucifert Az ember tragédiájában, Mefisztót a Faustban, Othellót, Antoniust és Mercutiót, VII. Gergelyt és Széchenyit Németh László drámáiban, Rank doktort a Nórában, a Színészt az Éjjeli menedékhelyben, Agárdi Pétert A néma leventében, Versinyint A három nővérben.

1928-ban egy alkalommal nem jelent meg az előadáson, emiatt elbocsátották, de a következő évadban minisztériumi engedéllyel ismét szerződést kapott, így pályafutása töretlen maradt.

Szókimondó, bátor ember volt, 1942-ben egy ittas társaságnak hangos vita után kijelentette: "A fiamból zsidót nevelek, mert utálom ezt a tehetségtelen magyar középosztályt". A jobboldali sajtó "nemzetgyalázással" vádolta meg, a Nemzeti Színház felfüggesztette tagságát, behívták egy büntetőszázadba, majd vádat emeltek ellene. A szellemi élet nagyságai mellé álltak, kérvényüket Bajor Gizi adta át a kormányzónak, aki kegyelmet gyakorolt. Tímárt 1944 őszén a nyilasok letartóztatták, de a fogságból sikerült megszöknie, Budapest ostroma alatt bujkált.

1945 után is a Nemzeti Színház tagja maradt, de fellépett a Várkonyi Zoltán szervezte Művész Színházban és a Vígszínházban, a Pódium Kabaréban és a Fővárosi Operettszínházban is. 1950-ben azzal vádolták meg, hogy "fasiszta módon szavalta a Szózatot", ezért nem csak elbocsátották, de a színi pályáról is eltiltották. Tímár vasesztergályos-átképzős lett a MÁVAG-ban, majd jegyszedő a Sportuszodában. Gábor Andor emelt szót érte a kultúra mindenható uránál, Révai Józsefnél, aki lehetővé tette, hogy Miskolcon játszhasson.

Az 1951-52-es évadot már a fővárosban, az Ifjúsági Színházban töltötte, 1953-58 között a Madách Színház tagja volt. 1959-ben került vissza a Nemzeti Színházhoz, ahol halálos betegen játszotta el legendás szerepét, Willy Lomant Arthur Miller Az ügynök halála című drámájában. Noha orvosai eltiltották a fellépéstől, ő minden este kijött a kórházból, hogy két órára eljátszhassa a halált. Eggyé vált a szereppel, megrendítő küzdelme ma is a művészi helytállás és küldetéstudat jelképe. Utoljára 1960. május 24-én lépett színpadra, s 1960. október 3-án halt meg.

Tímár József kiemelkedő jellemszínész volt, harmincöt éves pályafutása alatt kétszázötven színpadi alakot formált meg, több filmben szerepelt (Semmelweis, A harag napja, Rokonok, Gázolás, Két vallomás, Vörös tinta), művészetének emlékét verses hangfelvételek is őrzik. 1956-ban érdemes, 1960-ban kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1957-ben kapta meg. Az új Nemzeti Színház parkjában álló szobra két hatalmas táskával kezében az Ügynök szerepében ábrázolja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete