Meghal az utolsó magyar király

2004. május 21. 03:10

IV. Károly főleg a visszatérési kísérleteiről híres: valamennyi nagyhatalom tudott az előkészületekről, de semmit nem tettek. A siker tehát a magyarországi fogadtatástól függött.

IV. Károly első Budapestre érkezéséről a lapok fantáziadús beszámolókat közöltek. Az osztrák Tagespost szerint például a király gyalog ment át a Lánchídon(!) a siklóhoz, érdeklődött a miniszterelnök portásánál, hol van a kabinetfőnök. Horthy pedig éppen a húsvéti tojásokat kereste a gyerekekkel a palota kertjében. Károly tárgyalása Horthyval eredménytelen maradt. Az antanthatalmak képviselői végül jegyzékben fejezték ki: nem tűrnék el a Habsburg-család restaurációját semmilyen formában. A sikertelen eszmecsere után március 28-án visszatért Szombathelyre, néhány nap után pedig elhagyta az országot.
Mire a közvélemény értesült a húsvéti kirándulás-ról, a hatalmi játszma már el is dőlt. A legitimisták és a konzervatívok megfontolt politikai vezetői a történteket nagy csapásként értékelték. Ők elsődleges feladatnak a belső és külső megerősödést tartották, ezután kívánták csak rendezni a királykérdést. Ausztriában Egon Glanz bel- és hadügyminiszter, Magyarországon a kompromittálódott Teleki Pál miniszterelnök bukott bele a puccsba.

Káosz, zűrzavar, és az elsőhöz hasonló eredménytelenség kísérte a második visszatérési kísérletet is. A királyt szállító vonat majdnem két nap alatt tette meg a Soprontól Budaörsig tartó utat. Károly útközben miséket tartatott, katonákat esketett fel. Ám az antanthatalmak ekkor megint tiltakoztak Károly visszatérése ellen. Horthy fegyvereseivel Budaörsnél feltartóztatta a királyt szállító vonatot. A fegyverek eldördülése után Károly szinte azonnal tárgyalni kezdett. Az ütközet néhány óra alatt véget ért. Károly nem volt puccsista alkat.

IV. Károly visszatérési kísérletének kudarca után a királyi párt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére szállították, ahol az exuralkodó ágynak esett. 1922. április 1-jén, 35 éves korában elhunyt az utolsó magyar koronás király.

Fiziker Róbert cikke alapján (Operettháború vagy hatalmi harc? In: Élet és Tudomány, 2001. június 22.)

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait