7 végzetes pillanat

Ivan Vlagyimirovics Micsurin

2010. május 12. 14:25

(1855-1935)

Ivan Vlagyimirovics Micsurin szovjet-orosz kertész, növénynemesítő, a szovjet rendszer egyik kedvenc "tudósa" 1855. október 27-én született a rjazanyi kormányzóságban. A középiskolát abba kellett hagynia, vasutasként kezdett a növényekkel foglalkozni. Ismereteit önerőből szerezte és saját kudarcain tanult.

A közép-oroszországi Kozlovban bérelt 500 négyzetméteres földjén termesztette, nemesítette összegyűjtött növényeit, első önálló fajtáit keresztezésekből és magoncokból (magról vetett facsemetékből) hozta létre. Elismerést nem sokat kapott, ráadásul a század elején az időjárás megtizedelte növényeit, felesége meghalt, ő maga szinte nyomorgott.

Helyzete az 1917-es forradalom után változott meg. A szovjethatalom felfigyelt rá, 1920-ban Lenin személyesen adott utasítást, hogy mérjék fel Micsurin munkásságát, ezután komoly állami támogatásban részesült, majd állami jelentőségű intézményként ismerték el "gyümölcsöskertjét". A szerény telepet hatalmas intézetté fejlesztették, az élenjáró szovjet tudomány képviselője megkapta a Munka Vörös Zászlórendjét, a Lenin-rendet, lakóhelyét még életében Micsurinszkra keresztelték át, 1935. június 7-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal megválasztották a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának.

Micsurin valóban fontos gyakorlati munkát végzett, több mint 300 faj kinemesítése fűződik nevéhez. Első eredményeit a fokozatos akklimatizálódás módszerével érte el: egyre északabbra vetette a magról nevelt gyümölcsöt, előállítva az "északi kajszit". Később földrajzi és rendszertani szempontból távoli fajokat keresztezett, az így előállított hibrideket irányítottan nevelte.

Elméleti "munkássága" viszont annál többet ártott: Micsurin ugyanis a már akkor is túlhaladott lamarckizmus híve volt, s hitt abban, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni környezetükhöz, s a megszerzett tulajdonságokat továbbörökíteni. Mindez halála után vált lényegessé, amikor a szovjet tudomány ezen ágazatának vezetése Trofim Liszenko kezébe került, aki "továbbfejlesztette" a micsurini elméletet, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a "misztikus" genetikai tényezők.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!