A Rózsák tere csodája

2009. november 10. 08:36 Bukovszky Balázs

Budapest egyik legszebb egyházi épülete a VII. kerületi Rózsák terét ékesítő Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom, amelynek megmentése is csodába illő volt - olvashatjuk a Szép Magyarország című folyóirat legújabb számában.

Korábban

Az impozáns épület Steindl Imre egyetlen jelentős egyházi alkotása, aki a tervekbe több olyan épület részleteit is beleszőtte – pl. a kassai dóm, a marburgi középkori templom –, amelyek kapcsolódnak Szent Erzsébet kultuszához. A pályája csúcsán álló Steindl életművének másik jelentős alkotásával nagyjából egy időben épülő templom munkálatainál az építész előszeretettel dolgozott együtt ugyanazokkal a mesterekkel, mint az Országház esetében. A két épület külső és belső díszítőelemei, díszítésének mintavilága közti analógiákat figyelembe véve, az Árpád-házi Szent Erzsébet templomot az Országház szakrális párjának is tekinthetjük.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő templom építését az Erzsébetváros kerület – a kerület Erzsébet királyné nevét vette fel – gyors ütemű fejlődése tette indokolttá. Az 1881-ben emelt templom hamarosan kicsinek bizonyult a katolikus hívők kiszolgálásra, így az új – nagyobb befogadó képességű – szentély építésére kiírt pályázaton a kor legnevesebb építészei vettek részt, és közülük Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

Fotó: Opitz Tomas

A monumentális méretű templom építését 1893-ban kezdték meg, felszentelésére 1901. május 16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző épület az egyik utolsó képviselője azoknak az úgynevezett összművészeti alkotásoknak, ahol az építész egészen a belső berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –, de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan.

Az épület méreteinek meghatározásakor Erzsébetváros vezetői arra számítottak, hogy a kerület gyorsan gyarapodó lakosságának kiszolgálására szükség lesz egy ilyen nagyméretű templomra, amelynek fenntartása azonban komoly megterhelést jelent a helyi közösségnek. 1995-ben az építmény belseje már olyan állapotban volt, hogy felmerült a lehetősége annak, hogy a falfestések visszafordíthatatlanul eltűnnek, vagy akár meg is semmisülnek.

Ekkor keresték meg Kemény Marianne festő-restaurátor művészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott, elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az épület tetőszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-ben megbízást kapott a munkák elkezdéséhez elengedhetetlen belső restaurálás elkészítésére, a dokumentáció alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes restaurálási terv kidolgozására.

Fotó: Opitz Tomas

A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben). A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében
indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok segítségével), majd egy rövidebb szünet után, az idei évben – immár az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott a munka. Jelenleg a templomhajó középső mennyezetének restaurálása folyik.

Kemény Marianne – aki a munkával megbízott Clematis Stúdió Művészeti Kft. ügyvezetőjeként a restaurálási munkák irányítója és művészeti vezetője – a még fellelhető minták –minta töredékek – alapján rekonstruálta az egykori díszítését, melynek visszatérő motívumát az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő legismertebb legenda szimbóluma, a rózsa adja. A restaurátornő szeretné hinni, hogy a megkezdett munkát most már kihagyások nélkül be tudják fejezni, mert minden szempontból ez lenne az ideális megoldás.

Aki látja hát az általuk eddig elvégzett munka eredményét – amit ma még össze lehet hasonlítani azokkal a részekkel, ahol rossz állapotban van a falfestés –, az tudja, hogy az is egy kisebb csoda, amit véghezvittek.

Szép Magyarország - nyereményjáték és értékes ajándékok

Azonnali ajándék: írja be a megfejtésébe a "múlt-kor" jeligét, és vásároljon meg két idei lapszámot mindösszesen 700 forintért, mely összeg a belföldi postázás árát is tartalmazza! (2009 évi tematikus lapszámaink : 2009/1 - a római limes története, 2009/2 - Északi várak, 24 felső-magyarországi vár története, 2009/3 - Királynék, hercegnők, szentek.)

Kvízjáték - nyerjen belépőjegyet!

Válaszolja meg helyesen mind a hat kérdést, s nyerjen értékes kiadványokat, kiállítási- és színházjegyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Királylányok messzi földről – Katalónia és Magyarország a középkorban címû időszaki kiállításához kapcsolódóan.

1., Milyen rokonsági kapcsolat állt fönn Szent Erzsébet és Jolánta, aragón királyné között?
a. Unokatestvérek voltak.
b. Jolánta Erzsébet első lánya volt.
c. Féltestvérek voltak.

2., Hogyan kapcsolódik az Árpád-házhoz Sziléziai Szent Hedvig?
a. Testvére volt II. András feleségének, Gertrúdnak.
b. IV. Béla leányával, Margittal egy idôben avatták szentté.
c. Fia, Hitvalló Henrik vette feleségül IV. Béla elsô leányát, Kingát.

3., Hol van az aragón királyok temetkezô helye, ahova Mátyás feleségét, Beatrixot is temették?
a. Leridában
b. Barcelonában
c. Nápolyban

4., Hogyan kapcsolja össze Toulouse-i Szent Lajos az egymással ellenséges aragón és Anjou dinasztiákat?
a. Királyként élete végéig fontos szerepet vállalt a II. Jakab és Foix hercege között folytatott politikai béketárgyalásokban.
b. Bár a Touloise-i ferences templomban temették el, 1423-ban az aragón V. Alfonz ereklyéit Valenciába vitette át.
c. Szent Lajos rokoni kapcsolatban állt mindkét dinasztiával.

5., Az alábbiak közül melyik volt az aragón dinasztia szellemi központja, amelyet a királylányok megfelelő nevelésére (is) alapítottak?
a. Sixena
b. Vallbona de les Monges
c. Barcelona

5+1., Milyen körülmények között találkozott először a magyar és katalán nép?
a. Az Aragóniai Konstancia kíséretében érkező katalán követek képviselték hazájukat Imre király előtt.
b. 942-ben egy hadjárat során, melyben Lerida ostrománál vereséget szenvedtek a magyarok.
c. A II. Szilveszter pápa Katalónia két városában Vicben és Ripollban tanult, majd ő küldte el az ezredfordulón István királyunknak a koronát.

A megfejtések beérkezésének határideje: 2009. november 16.
A válaszokat e-mailben ([email protected]) és levélben (Civertan Bt., 1064 Budapest, Izabella u. 69. fsz. 2.) várják.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

~~12 450 ft~~ 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

~~20 000 ft~~ 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

Királynék, hercegnők, szentéletű hölgyek

Megjelent a Szép Magyarország magazin idei harmadik lapszáma, amelyben királynék, hercegnők, szentéletű hölgyek életéről olvashatunk. A lapszám tartalmával a kiadó a Magyar Nemzeti Múzeumban november végéig látható nagyszerű kiállítás, a Királylányok messze földről – Katalónia és Magyarország a középkorban című kiállítását köszönti.
A lapszám első felében néhány messziről jött királyné életéről olvashatunk izgalmas leírásokat, a hazai történész szakma jeles képviselőinek a tollából, majd pedig olyan, szentként tisztelt magyar asszonyok életét ismerhetik meg, akik szülőföldjüktől messze találtak új hazára, és akik példájukkal messze a magyar határokon túl is elismerést és tiszteletet váltottak ki – és váltanak ki a mai napig – az emberekben.
A magazin harmadik részét az ortodox vallás magyarországi épített egyházi emlékei bemutatásának szentelék. Ma már ritkán gondolunk rá, de a kereszténység felvételekor őseinknek ugyanúgy megvolt a kapcsolata a keleti keresztény egyházakkal, mint a nyugatival. A végső döntést – választást– itt is a politika, az érdekszövetségek akkori viszonya határozta meg, ugyanakkor megmaradt hazánk összekötő szerepe a két kultúra között. Az ortodox templomok belső kialakítása varázslatos hatással van az emberre.

A lap oldala