Knauz Nándor

2009. május 25. 22:11

URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=25860

Óbuda 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, bölcseleti stúdiumait Nagyszombatban, a teológiát az esztergomi papnevelő intézetben végezte. 1854-ben pappá szentelték. 1855-60-ban a pozsonyi Emericanum tanulmányi felügyelője, 1860-69-ben esztergomi főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok, 1869-71-ben nagyszombati szentszéki ülnök, 1871-ben esztergomi kanonok, 1878-tól szerfeli apát, 1881-től komáromi főesperes, 1890-től scardonai címzetes püspök, 1895-től pozsonyi prépost volt. Az 1850-es évek első felében elbeszélései és versei jelentek meg római katolikus lapokban, majd később kizárólag történeti kutatással, főként oklevélkiadással és történeti segédtudományokkal foglalkozott.

Korán kezdett a magyar történelemmel foglalkozni. Még nem volt 30 éves, amikor Országtanács és országgyűlések története című műve 1859-ben napvilágot látott. Ezt követte akadémiai jutalmat nyert Kortana, amellyel akadémiai jutalmat nyert. Megkezdte az esztergomi egyházmegyére vonatkozó oklevelek szisztematikus gyűjtését és szakszerű kiadását. A Monumenta ecclesiae Strigoniensis című sorozatból két kötet fűződik a nevéhez. Feldolgozta a garamszentbenedeki bencés apátság történetét, kutatásait monográfiában adta közre. Beleásta magát a pozsonyi és az esztergomi káptalan levéltárába, feltárta a régi könyvtárak tartalmát. Ezek közül kiemelkedik a középkori esztergomi könyvgyűjtemény, amelyet már az 1860-as évektől Hofbibliothek-beli kutatásai alapján feltérképezett. Knauz nemcsak állományfeltáró munkásságával gyarapította a magyar könyvtörténet forrásait, hanem könyvgyűjtőként maga is része már annak. Közzétette a kéziratos és nyomtatott magyarországi mise- és liturgikus könyvek katalógusát.

1862-ben Nagy Ivánnal együtt szerkesztette a Magyar Tudományos Értekezőt, 1863-69-ben a Magyar Sion szerkesztését látta el. Az általa alapított lap eleinte a szándékának megfelelően elsősorban az egyháztörténelem, egyházművészet, egyházjog, egyházi irodalom, illetve régészet tárgykörében megjelent tanulmányokat közölt. Felhívására alakult meg 1894-ben az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, amelynek célja: "Esztergomban és vidékén (Esztergom-, Bars- és Hontmegyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján s azoknak a társulat székhelyén alapitandó régiségtárban való közszemlére s tudományos czélra szolgáló rendszeres felállitása. A történelmi kutatás az illető vidék első sorban Esztergommegye és város monographiájának előkészitésére és megirására irányul." A nemes ügy nem volt előzmény nélküli: maga Knauz is komoly gyűjteménnyel rendelkezett, és jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező, 1873. május 21-én rendes tagjává választotta. A tiszteleti tagságot 1891. május 8-án kapta meg. Az országos tanács és az országgyűlések története 1445-1452. című székfoglaló előadása 1859. július 11-én, a Drégely vár története 1884. június 16-án hangzott el.

Fő művei: Az országos tanács és az országgyűlések története 1445-1452. Pest, 1859.; Georgii Fejér Codex Diplomaticus Hungariae. Tabula chronologica. Buda, 1862.; A budai királyi várpalota kápolnája. Esztergom, 1862.; Az esztergomi főegyháznak okmánytára. I-II. füzet. Esztergom, 1863-66.; A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában. Válaszul a Slovestnost című tót újságnak. Esztergom, 1864.; A János-lovagok Esztergomban. Magyar Sion, 1865.; Lányi Károly magyar egyháztörténelme. Átd. I-II. Esztergom, 1866-69.; A nápolyi Margitlegenda. Esztergom, 1868.; II. Endre szabadságlevelei. Pest, 1869.; A magyar egyház szokásai. Régi misekönyvek. Magyar Sion, 1869.; A pozsonyi káptalannak kéziratai. Esztergom, 1870.; A magyar egyház régi mise- és zsolozsma-könyvei. Esztergom, 1870.; Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. Kiad. Pest, 1871.; Monumenta ecclesiae Strigoniensis 979-1321. Kiad. I-II. Esztergom, 1874.; Kortan. Bp., 1877.; A pozsonyi prépostság. Esztergom, 1881.; Buda ostromához. Bp., 1886.; A Garam-melletti Szent-Benedeki apátság. I. Esztergom, 1890.

Róla szóló irodalom: Knauz Nándor. Századok, 1898.; Récsey Viktor: Dr. Knauz Nándor könyvtára és metszetgyűjteménye. Bp., 1899.; Walter Gyula: Knauz Nándor. Esztergom, 1899.; Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.; Kollányi Ferenc: Emlékbeszéd Knauz Nándorról. Bp., 1911.; Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa. Bp., 1979.; Buzinkay Péter: "Knauz Nándor címzetes püspök könyvtára, metszetgyűjteménye, régi képei, s egyéb jelesebb régiségei." Jel, 2000.