Történelemlopással vádolják Szerbiában a koszovói albánokat
2009. július 2. 17:10 MTI
A koszovói albánok nemcsak Szerbia területét csonkították meg függetlenségük egyoldalú kikiáltásával, a történelmét is el akarják rabolni - állítják már egy ideje szerb részről, s a kérdés most újból nagy figyelmet nyert egy, az Egyesült Államokban a jövő héten megjelenő könyv kapcsán.
Korábban
A Palgrave Macmillan kiadó gondozásában megjelenő művet Anna Di Lellio, a New York-i New School University professzora, a pristinai újságíró-egyetem tanára, szociológus, újságíró és politikai elemző írta, aki az utóbbi tíz évet Koszovóban töltötte.
A The Battle of Kosovo 1389: An Albanian Epic (Az 1389-es rigómezei ütközet: egy albán eposz) című munkája a szerb történelem máig legheroikusabbnak tartott küzdelméről szól, de albán szemszögből. Albán szájhagyományra hivatkozva nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a csata hőse, az I. Murád török szultánnal végző Milos Obilic szerb nemes nem is szerb volt, hanem albán. Ez az újszerű, az albánok iránti szimpátiából fakadó tétel - magyarországi párhuzamot vonva - körülbelül azzal ér fel, mintha valaki ma azt állítaná, hogy törökverő Kinizsi Pál román, az Egert megvédő Dobó István szerb, Vak Bottyán kuruc generális pedig tulajdonképpen tiroli osztrák volt.
A szerző azonban albán népballadákra hivatkozva azt állítja, hogy a Lázár szerb fejedelem halálával végződő csatát elkezdő I. Murád gyilkosát - aki árulást színlelve jutott a török szultán elé, hogy aztán mérgezett tőrrel ledöfje - nem is Milos Obilicnak hívták, hanem Milos Kopiliqnak, s nem szerb, hanem albán volt. Ezzel igen érzékeny kérdést érint, mivel egy legendát próbál elvenni a szerbektől, olyan hőst, akit Szerbiában mindenki ismer, sajátjának vall, annak ellenére, hogy mint a legtöbb legendabeli alakról, róla is nagyon kevés pontos, tudományosan igazolt ismeret van. A történészek többsége ma már hajlik rá, hogy elfogadja a létezését, és azt, hogy valóban ő végzett I. Muráddal, akinek a fia, I. Bajazid fejezte be az ütközetet, s ölette le - talán az apja halála miatti bosszúból - az összes szerb foglyot.
Milos Obilic azonban csak egy szem az identitásukat kereső balkáni népek "hősrabló" akciónak áldozatul esett személyek láncolatában. A függetlenségük mellé történelmet is gyártani kívánó koszovói albánok korábban már több akciót kezdtek: megpróbálták például albánosítani a 19. század elején a török uralom ellen indított első szerb függetlenségi háború vezérét, Karadjordjét. A későbbi szerb és jugoszláv uralkodóház (Karagyorgyevicsek) őséről közölték, hogy a Kliment törzsből származott, s valódi neve Kelmendi.
Több sem kellett a szerb nacionalistáknak: néhány évvel ezelőtt, az agresszív albán propagandára adandó méltó válaszként azt javasolták, hogy Belgrád központjában állítsanak szobrot Szkander bégnek (Kasztrióta Györgynek), mert a középkori Albánia törökellenes harcát vezető nemzeti hős szerb származású. Szerb anyától (Vojiszlava) született, s élete vége felé elhagyta mohamedán hitét, keresztény lett.
A történelmi múlt megalkotásáért vívott harc azonban nem korlátozódik személyekre. Koszovó turisztikai hivatala, hogy fellendítse a tavaly függetlenné vált ország idegenforgalmát, rendszeresen szerepel nemzetközi turisztikai vásárokon, s prospektusaiban sok szépet kínál az érdeklődőknek. Többek között a bizánci-albán építészet remekét, Visoki Decani kolostorát, amely valóban csodálatosan szép. Csak hát semmi köze az albánokhoz. Uros szerb fejedelem kezdte építtetni 1327-ben, s a munkálatokat egy Fra Vita nevű kotori ferences rendi szerzetes irányította - ezért hasonlít talán a templom oly nagyon az olaszországi román stílusú bazilikákra, például a pisai dómra. Hasonlóképpen az albán építészet emlékeként reklámozzák a Pristina melletti Gracanicá szerb kolostorának székesegyházát is, amely viszont a bizánci építészet műremeke, s 1322-ben készült el, amikor albánok még szinte nem is éltek Koszovóban.
A szerbség bölcsőjének tekintett területre csak az I. rigómezei csata után települtek be nagyobb számban, azt követően, hogy Milos Obilic-Obiliq megölte Murád szultánt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap