Koszovói vereség a szerb nemzettudat középpontjában

A középkori szerb állam Koszovó területén alakult ki, fénykorát a 14. század közepén, Dusán István uralma alatt élte. Dusán 1355-ben meghalt, gyönge utódai 1371-ben a Marica folyó mellett vereséget szenvedtek a csak húsz évvel korábban európai terjeszkedésbe kezdő oszmán törököktől. Az anarchiába süllyedő Szerbia trónjára végül Hrebeljanovics Lázár került, aki több győzelmet is aratott a török felett. Amikor I. Murád szultán 1389-ben ismét támadást indított, az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőn, a mai Pristinától mintegy öt kilométerre vállalkoztak a döntő csatára.

Az 1389. június 28-án (a régi naptár szerint június 15-én), Szent Vitus napján lezajlott ütközet részleteiről igen keveset tudunk. Újabb kutatások a szerb sereg nagyságát 12-30 ezer főre, a törökökét 27-40 ezer főre teszik. A szerencse először a szerbeknek kedvezett, akiknek lovasrohama áttörte a török balszárnyat és középen is fölénybe kerültek, azonban a csata kritikus pillanatában egy szerb nagyúr, a Lázár hatalmára féltékeny Vuk Brankovics 12 ezer emberével kivált a csatarendből és elvonult.

Murád fia, Bajazid felismerte a lehetőséget és ellentámadásával eldöntötte a csata sorsát, a cserbenhagyott Lázár fejedelem a csatamezőn lelte halálát, együtt a szerb nemesség színe-javával. A csatát azonban a török források is keserűen említik, mivel a harcok során I. Murád is meghalt. Török feljegyzések szerint már a győzelem után döfte le a csatatéren egy magát színleg megadó szerb nemes, Milos Obilics. A szerb források szerint Obilics még a csata előtt, magát árulónak kiadva ment a török táborba és saját sátrában végzett Muráddal.

Az első rigómezei csata nyomán Szerbia török vazallusállammá vált, Magyarország közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. a szerb területek fél évezredig török uralom alá kerültek. A vesztes csata emléke a szerb történelemben egyfajta mitikus jelleget öltött, egyszerre jelképezi a bukást és a reményt, az újjászületést. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást.

A 19. századtól a független Szerbia létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, s az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen, Slobodan Milosevic ekkor elmondott beszéde már a délszláv háborúkat előlegezte meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején