Programkavalkád a műemlékek ünnepén
2009. április 17. 12:02
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=24228
Az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS) javaslatára április 18. a nemzetközi műemléki nap (a műemléki és történeti együttesek nemzetközi napja), amelyet először 1984-ben ünnepeltek. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az épített örökség napja
E napon világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Műemlék a múlt kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, városképi, kertépítészeti, néprajzi vagy technikatörténeti emléke (épület, építmény), amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, s ezért védetté nyilvánítottak.
Magyarországon a műemlékvédelmet megalapozó, a műemlékek fenntartásáról szóló 1881. XXXIX. törvénycikkely volt az első olyan törvény, amely a műemlékvédelem ügyét szolgálta, s biztosította annak intézményes keretek között történő rendezését. A törvény értelmében megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága, amely 1957-től Országos Műemléki Felügyelőség, 1993-tól Országos Műemlékvédelmi Hivatal néven működött, 2001 óta jogutódja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
A jelenleg érvényben lévő kulturális örökségvédelmi törvényt 2001-ben fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát. Hazánkban több mint 12 ezer védett épület van jelenleg.
Az idei műemléki világnapon először várják országos rendezvénysorozattal a nagyközönséget; a program a rejtett kincsek jegyében zajlik majd, azaz épített örökségünk kevésbé ismert részét szeretnék bemutatni. Ennek érdekében országszerte több mint 250 műemlék, kiállítóhely, múzeum látogatható díjmentesen, a világnap a 2009-re meghirdetett kulturális turizmus évének rangos eseménye lesz.
A nemzetközi műemléki nap ünnepi ülésének április 17-én a pécsi Zsolnay Porcelán Manufaktúra ad otthont, témája az ipari örökség, ipari művészet. Itt vehetik át a kitüntetettek A műemlékvédelemért Forster Gyula-, illetve A régészeti örökségért Schönvisner István-díjakat, valamint az örökségvédelmi emlékek megőrzése terén jelentős érdemeket szerzett, nem a szakterületen dolgozó személyek vagy szervezetek A műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékérmet, illetve A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérmet. Ugyancsak ekkor adják át a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dercsényi Dezső sajtódíját, valamint az ICOMOS-díjakat a legkiválóbb helyreállításért és a Citrom-díjakat a legbotrányosabb örökségvédelmi ügyekért.
Néprajzi ház és bormúzeum Fejér megyében
Néprajzi ház, tájház és bormúzeum is várja a műemléki világnapon, szombaton Fejér megyében a látogatókat. A szervezők elsősorban a térség "rejtett kincseire", a kisebb, de jelentős műemléki értékeket hordozó épületekre akarták felhívni a figyelmet, de megnyitja kapuit a látogatók előtt a térség két kastélya is - mondta el a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága programirodájának koordinátora. Özvegy Györgyi tájékoztatása szerint szombaton ingyenesen lesz látogatható a dégi Festetics-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a móri Bormúzeum, a sukorói Néprajzi Ház és a fülei Sárréti Tájház.
Fejér megye kastélyai közül az egyik legszebb a Pollack Mihály tervei alapján 1810-1815 között, klasszicista stílusban épült dégi Festetics-kastély. Az épülethez egy tavat is magába foglaló 34,2 hektáros park, s különleges hangulatú hollandi-ház is tartozik. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága finanszírozásában tavaly kiállításra alkalmassá tették a kastély földszinti termeit, ahol az egykori birtokos család történetét és a kastély történelmét bemutató tárlatot láthatnak az érdeklődők. A 19. század második felében, angol Tudor stílusban épült nádasdladányi Nádasdy-kastélyban az Ősök galériájában a látogatók megtekinthetik a történelmi család őseinek tavaly "hazatért" festményeit, s bepillanthatnak a becses könyvritkaságokat is őrző bibliotékába.
A Fülei Sárréti Tájház Fejér megye egyik "rejtett kincse". A 19. század első felében emelt kosáríves árkádsorú tornácos épületben a Fejér megye Sárrét községeiben, továbbá Fülén gyűjtött jellegzetes bútorokat, textileket, egykori paraszti használati tárgyakat láthatnak az odalátogatók. Az egykori jellegzetes zsellérházban berendezett sukorói Néprajzi házban az épület utolsó tulajdonosának berendezési tárgyai engednek bepillantást az egykori zsellérek életébe. Móron a Bozóky Pincészetben a borászat, a szőlőművelés ősi eszközeiből láthatnak kiállítást, a borvidék hagyományaival ismerkedhetnek meg, s a környék borait kóstolhatják meg az odalátogatók. Az ezerjó hazájában egyébként a több évszázada épült, s eredeti állapotában helyreállított pincesor is kínál látnivalót.
Megnyitják a mihályi Dőry-kastélyt
Szombaton megnyitják a felújítás alatt álló, a Győr-Moson-Sopron megyei Mihályiban található Dőry-kastélyt és bemutatják a patinás épület megszépült részeit az érdeklődőknek - mondta Kovács Natália programszervezési referens. A kastély földszintjén elkészült a látogatói fogadóterem és megújult két kiállítóterem is, ahol azok a műemlékvédelmi munkák tekinthetőek meg, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) készített a Nyugat-Dunántúlon 2008-ban. Emellett kastélytörténeti és helytörténeti anyag, köztük birtoklevelek, levéltári dokumentumok, továbbá a faluról, az egykor ott élők szokásairól készült fotók is lesznek - ismertette a referens.
A földszinten kialakított információs térben a kastélyról és Mihályi egyéb turisztikai látványosságairól készült kiadványokhoz juthatnak hozzá a vendégek. Az emeleten is több helyiséget megnyitnak, köztük a Erzsébet termet, amelynek igazi különlegessége fagerendás mennyezete és a 18. század elejéről való mestergerendája. A két kerek saroktoronnyal díszített épület 2006 óta a KÖH kezelésében van. A több üteműre tervezett rekonstrukció első fázisa, a falszigetelés és a külső közműépítés 2007-ben elkészült. A második ütem eredményei péntektől a nyár végéig tekinthetők meg. A tervek szerint ősszel ismét az építők veszik birtokba a kastélyt és folytatják a felújítást. Hátra van még az étterem, a konyha rendbetétele, a tetőszerkezet rekonstrukciója és bizonyos gépészeti felújítások - sorolta Kovács Natália.
A kastély a 16. század közepe körül épült, akkor még mind a négy sarkán kerek torony állt. A Rákóczi szabadságharc idején leégett. 1709-ben akkori tulajdonosa, Niczky György építtette újjá a hátsó szárnyat a jelenlegi késő reneszánsz formájában. Az első szárny valamivel később korai barokk homlokzatot kapott. Egy évszázadra rá a Dőry család gótizáló romantikus stílusban alakíttatta át a patinás épületet, amelynek falai között a későbbiekben működött iskola és továbbképzési központ is. A jelenlegi fenntartó tervei szerint a Dőry-kastély vendégházként és múzeumként működik majd a felújítás befejezését követően.
A Munkácsy-emlékház is megnyílik
Barangolás egy klasszicista kúriában a pincétől a padlásig címmel a békéscsabai Munkácsy Mihály Emlékház válik bejárhatóvá április 18-án, szombaton, a műemléki világnapon; de Békés megyében Mezőhegyes is megmutatja féltett építészeti remekeit. A nyolcszobás kis klasszicista kastélyt Steiner Jakab, az Apponyi grófok intézője építtette az 1840-es években a csabai szőlőkben. Az udvarház ma is gyönyörködteti egyszerű, harmonikus arányaival az oda látogatókat. Falai között Munkácsy Mihály töltött gyermekkorában boldog perceket. Ennek emlékére rendezték be a hátsó négy teremben a Munkácsy Mihály munkásságát huszonegy festményével reprezentáló kiállítást. Április 18-án 11 órakor a Vörös Szalonban Kis Béla építész tart előadást az emlékházban az Ybl Miklós által tervezett békéscsabai műemlék városházáról.
Emellett Békéscsabán a Diáktanya is díjtalanul látogatható szombaton. A száznegyven éve épült nádfedeles népi lakóház az egykori csabai jellegzetes lakóházak egyike, mely ma kulturális célokat szolgál. Békés megyében Mezőhegyes is csatlakozott a programhoz, a településen számos műemlék várja a látogatókat. Ezek között van a hajdani Császári Királyi Ménesbirtok hét műemléképülete. Emellett látogatható lesz a Centrál Étterem, amit Mezőhegyes alapításának 100 éves jubileumára építettek 1885-ben, ez az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas szállodája, mely vendéglő és tiszti kaszinó is volt.
Az Emberkóroda az egykori Csanád vármegye legelső kórháza volt, mely 1847-ben épült, klasszicista stílusban, majd iskolaként működött, de jelenleg a helytörténeti gyűjtemények találhatók ott. Bejárható lesz a különleges nap alkalmából az 1843-46-ban épült Szent György római katolikus plébániatemplom és a plébánia, illetve a ménesbirtok egykori főépítészének romantikus stílusjegyeket magán viselő háza.
Fényírda és malom látható Csongrádban
Csongrád megyében Szentes és Szegvár rejtett kincseiből tekinthetnek meg néhányat szombaton, a műemléki világnapon az érdeklődők; megnyílik a szentesi Fridrich Fényírda, az egykori múzeum épülete, de a szegvári malom és új tárlattal a felújított Falumúzeum is.
A szentesi Fridrich Fényírdát 1905-ben építtette Fridrich János. A napfénytetős fotóműhely 1997-ig az egyetlen vidéki fotótörténeti emlékhely volt. Fridrich János fa felvevő kamerái mellett speciális nagyító- és másológépek, valamint egy Calderoni-féle ívfényes projektor is látható a kiállításon. Nyitva lesz április 18-án az 1830 körül épült klasszicizáló stílusú Péter Pál polgárház is, mely Szentes egyik első téglaháza volt. A legenda szerint Petőfi Zoltán bölcsője is ringott e falak között. Pollácsek Albert legkisebb fia Pál, a gyógyszerész-orvos 1954-ig a házban kialakított rendelőben végezte munkáját, így a korhűen berendezett orvosi rendelő mellett a kisvárosi polgárcsalád ebédlője, szalonja és hálószobája is látható.
A Csallány Gábor Kiállítóhely 1860-ban épült a város szívében, és az egykori múzeumnak adott otthont. Az épületben múzeumtörténeti kiállítás várja a látogatókat. Szegváron megnyitja kapuit a volt Károlyi-kastély, amely 1773-ban a vármegye központja lett. A szép új barokk vármegyeházát drágán, ám mégis kicsire sikerült építeni, így gyakorta az udvarán felállított sátorban tartották a megyei közgyűléseket. Az udvarban egykor börtön állt, ahol a legenda szerint Rózsa Sándor is raboskodott. Szintén ingyenesen látogatható a község egyetlen szélmalma, amely 1865 körül épült. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben az állam megvásárolta és 1995 óta látogatható.
A felújított szegvári Falumúzeum reggel kilenc órakor kiállítás-megnyitóval várja az érdeklődőket. A tárlaton egy Kossuth Lajos által dedikált képeslap és a legendás államférfi személyes tárgyai láthatók. Ezt követően gyermekfoglalkozások színesítik a programot, a napot a Vízjárta puszták vidéken című film vetítése zárja majd.
Templomok és faluséták Borsodban
A műemléki világnap Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelt fontosságú esemény, hiszen a megye ezen emlékei az ország összes műemlékállományának 10 százalékát alkotják. A Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület tájékoztatása szerint a műemléki világnaphoz kapcsolódnak a Miskolci Galéria szombati programjai, ahol Szalay Lajosra, Miskolc híres művészére emlékeznek majd születésének 100. évfordulója alkalmából. A galéria április 18-i rendezvényei egyébként már beharangozzák a 2010-es miskolci évet, amikor a város számos évfordulóját egyszerre ünnepli.
Borsod egyik idegenforgalmi központjában és világörökségi területén, az Aggteleki Nemzeti Parkban és környékén jó néhány település várja a műemléki világnapon, április 18-án az érdeklődőket. E vidéken több tucat műemlék tekinthető meg díjmentesen szombaton, az Aggteleki Nemzeti Park valamennyi szálláshelyén 10-20 százalékos kedvezmények is várják a látogatókat, sőt a szállóvendégek ezen alkalomból a Baradla-barlangban a kombinált túrát 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják. Faluséták várják az érdeklődőket Aggteleken, Jósvafőn, de érdemes ellátogatni Gömörszőlősre és Szögligetre is, ahol népi műemléképületek, néprajzi gyűjtemények teszik érdekessé a kirándulást. Szögliget fölött magasodnak Szádvár romjai, az erőd feltehetőleg a tatárjárás után épült. Bár falai már lepusztultak, de a bozóttal benőtt, sokhelyütt 10 méter magas romok még jól érzékeltetik a vár egykori nagyságát.
Tornaszentandráson a 12. századból való, országos jelentőségű ikerszentélyes római katolikus templomot érdemes megnézni, amely kiemelkedő művészettörténeti jelentőségű falképeket rejt. A következő látnivalót egy cseppnyi kis település, Szalonna kínálja. Bár a hófehér falú, zsindelytetős Árpád-kori református templomot a falut átszelő 27-es útról is látható, érdemes leparkolni kőkerítése mellett és besétálni a vidék egyik legrégibb és leglátványosabb műemlékébe. Martonyiban hangulatos sétára indulhatnak a vendégek, a község határában pedig felfedezhetik - az erdő közepén álló - Háromhegyi Pálos templom- és kolostor maradványait. Ez a falu határától 3,5 kilométerre található, romosan is gigantikus építmény a pálos rendhez tartozó épületek egyik legjobb állapotban megmaradt darabja.
Hídvégardó szintén sok látnivalót nyújt az arra járóknak: barokk római katolikus templomát 1777-ben építették, református temploma 1794-97 között készült el, a copf stílusú Gedeon-kastély - ma közösségi ház - 1770 táján épülhetett. Nem maradhat ki a sorból Perkupa sem, a települést a II. világháborút követően megjelent műemlék-jegyzékek második Hollókőként említik. Nevezetesek a falu templomai, a Petőfi utca egykori népi lakóházainak helyreállított homlokzatai, régi kőhídjai. Szintén kiemelt borsodi község Ragály, itt található a Balassa-kastély, amely szombaton szinte egész nap nyitva áll a látogatók előtt. Fontos műemlék a helyi református templom, amely a 13. században épült.
A Sajó és a Bódva mentén és a folyók ölelte hegyvidéken - Edelénytől Rudabányáig - szintén különleges műemlékek és látnivalók várják a kincskeresőket. Edelényben például az L’Huillier-Coburg-kastély és a Borsodi Tájház és földvár, Szendrőben a vár romja és a Kékfestőház Múzeum, Rudabányán pedig a Megyei Bányászattörténeti Múzeum szerepel a kínálatban. Szerencstől a Zemplén vidékén át - amelyet az ország egyik legvarázslatosabb vidékeként emlegetnek -, a Tokaj-Eperjesi-hegység területén a Tokaji Múzeumot, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumot, a széphalmi Kazinczy Emlékcsarnokot, a Füzéri várat és Tájházat, a füzérradványi Károlyi-kastélyt, Komlóskán a Ruszin Tájházat és Boldogkőváralján a várat nézhetik meg az érdeklődők.
Egyházi emlékek Zalaegerszegen
Zalaegerszeg egyházi emlékeiről tartott előadást a műemléki világnap alkalmából Kostyál László művészettörténész csütörtökön Zalaegerszegen. A művészettörténész szerint a város legkorábbi műemlékei a 13. században épült falusi templomok voltak, a korábban emelt templomok valószínűleg fából készültek, amik az idők során nyom nélkül elpusztultak. Régészeti leletek, feltárások igazolták, hogy a mai Zalaegerszeg területén a középkorban több apró település volt. A várost körülvevő településrészeken, a környező falvakban is megtalálták több románkori templom nyomait.
A templomok megtartóerőt jelentettek: azok a települések, amelyeknek állandó templomuk volt, nem pusztultak el, ha más nyom nem is maradt utánuk, néphagyományként nagy valószínűséggel megmaradtak. Ezzel szemben az írásos források több olyan falut is megemlítenek - mint például a Zala-parti Németfalut - amelynek ismerjük a nevét, nagyjából meghatározható a helyük is, de ezen kívül más információ nem maradt fenn róluk. Ezeknek a falvaknak nagy valószínűséggel vagy nem voltak templomaik, vagy csak apró fatemplomaik voltak, amik az idők során hamar elpusztultak.
Kostyál László megemlítette, hogy a feltételezések szerint - bár nem tudják igazolni, mert a maradványok a mai templom alatt vannak - a zalaegerszegi plébániatemplom is a 13. századból származik. A 15. századtól a város növekvő lakossága miatt nagyobb templomra volt szükség, ezért folyamatosan bővítették. A ma látható és restaurálás alatt álló templomot az 1750-60-as években építtette Ladányi Bíró Márton veszprémi püspök. Kostyál László hozzáfűzte: a megyében a románkori templomok nagy része az északi területeken található, aminek történetei okai vannak. A török hódoltság nyomvonala a megye közepén húzódott, a délre eső területeken ezért kevés középkori műemlék maradt fenn.
A nyugat-dunántúli területen, a 13. század középső harmadában épült templomok több közös jegyet is hordoznak. Mivel kevés kő állt rendelkezésre, a templomok nagy része téglából épült, jellegzetes stílusjegyük a homlokzaton található díszítő ívsoros párkányzat. Számos középkori templomnál megfigyelhető a falpillérek tagolása vagy a falazott faltükrök. Egy másik jellegzetesség a szentély belsejében található ülőfülke, amelynek funkciója a mai napig nem ismert. Az egyik hipotézis szerint papi ülőfülkék voltak, de ennek ellentmond, hogy helyenként, például a kallósdi templomban több, különböző magasságú fülke is található. Elképzelhető, hogy ezekben a fülkékben őrizték a pastoraliumot vagy egyéb funkciót kapott - jegyezte meg a művészettörténész.