Vándorlásról árulkodnak a perui fejtetvek
2008. február 8. 12:00
Két perui múmia vizsgálatakor meglepő felfedezés tettek a kutatók: a rajtuk talált tetvek genetikai vizsgálata a kontinens benépesítése mellett a tífusz elterjedésének titkait is megoldhatja.
Korábban
A marseilles-i Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa, Didier Raoult és David Reed, a floridai Természttudományi Múzeum szakembere egymástól függetlenül vizsgálták meg a 2 múmiát, amelyeket 1999-2002 között a Peru déli sivatagaiban a Sonia Gullen antopológus vezette expedíció fedezett fel. Korábban a fosztogatók már tönkretették a maradványokat, és csak az 1025 körül élt emberek feje maradt épségében. Mind a kettő nagyon tetves volt: az egyikük copfjaiból 400, a másikéból 500 élősködőt távolítottak el. `Nyüzsögtek rajtuk a tetvek. Bámulatos, mennyire tetvesek voltak` - lelkendezett Reed akinek később sikerült DNS-mintát venni az élősködőkből. `A lelet a tivanaku-kultúrát követő csiribaja-korszakból származik` - írták a kutatók tanulmányukban.
A minta vizsgálatakor azonban kiderült, hogy valamennyi tetű az A törzshöz tartozott - vagyis ez a fajta már évszázadokkal azelőtt elterjedt Amerikában, hogy oda az európaiak megérkeztek volna. Emellett az A-kategóriájú tetű lehet felelős a tífusz elterjesztéséért is, így a kutatók most megpróbálnak választ találni arra a kérdésre is, hogy az Újvilágban őshonosnak vélt betegség valóban onnan származhat-e. Az eredmények így legalább egy fertőzés vádja alól felmentik Kolumbuszt és embereit, akinek legénysége több betegséget - például a kanyarót és a himlőt - is meghonosított Amerikában (bár a folyamat fordítva is működött, ők például szifiliszt és tífuszt "vihettek" haza).
A biológusok szerint a felfedezés azért is nagyszerű, mert az új kutatási technikákkal végre lehetővé válhat a a korábban talált múmiák újbóli vizsgálata is, és azok az emberiség migrációs folyamatainak és a betegségek terjedésének történetének megértésében is segíthetnek. Korábban ugyanis az egyiptomi múmiákon is találtak tetveket, és azokat még sosem vizsgálták meg hasonló módon. A tetvek vizsgálata azonban nem most kezdődött: az Újvilágban korábban 10 ezer éves, míg Afrikában 72 ezer éves élősködőket találtak.
A perui múmiák vizsgálatáról a The Journal of Infectious Diseases című szaklap legújabb számában olvashatunk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap