Magyarok tárják fel az egyiptomi kereskedővárost

Amforák másodlagos szerepben

A 3X15 méteres (később kibővített) nyugat-kelet irányú szelvényben kisebb-nagyobb vakolt és vakolatlan kőtömbre bukkantak. Ez talán arra utalhat, hogy a falakat földrengés pusztította el. A rengeteg edénytöredék és színes falfestés (kék, sárga, vörös, zöld, fekete), a márványlap töredékek, a falba épített bazalt őrlőedény arra engedett következtetni, hogy fontos épületről van szó. A törmelékben sok, különböző átmérőjű égett fa és hasáb volt, bronz szögfejeket is találtak, feltehetően ezek bútorok maradványai voltak.

Az amforákból összerakott vízvezeték részlete - további képek galériánkban!

A nyugati fal kiásott részén egy kivezető csatornanyílás került napvilágra, amelynek külső részén szabályos kövekből egy kivezető árkot alakítottak ki. A fal kelet felőli feltárása során 70-80 cm mélyen az amforákból összeállított víz- vagy csatornavezetéket is megtalálták. Annak készítésekor az edények alját levágták, ide illesztették be a másik amfora nyakát, amit aztán egy rézdróttal erősítettek meg. A szerkezet nagyon hasonlított a fistulához (vízvezetékcső). A rétegek különböző pénzeket is rejtettek: az első a Ptolemaiosz-korinak meghatározott fal mellől, 120 cm mélyről került elő. A só által szétmart rézpénz feltehetően II. Arszioné, II. Ptolemaiosz (i.e. 285-246) feleségének korából származik. A második pénzérméről a most befejeződött restaurálás során kiderült, hogy VII. Kleopatra hibásan nyomott pénze lehet az i. e. 35-32 közötti időszakból.

A főépület keleti felénél egy kör alakú kemencét találtak, amelynek közepe kormos volt, így minden bizonnyal főzésre használták. Ettől nem messze egy kenyérsütő forma árulkodott a mindennapi életről. A kézműipar bizonyítékát egy hutasalakkal teli, kétosztatú kemence jelentette. Ezt még most is vizsgálják, de úgy tűnik, hogy az üvegek készítésére használt olvasztókemence volt. A feltárt rétegekből amforák, tálak, tányérok, poharak, üvegtöredékek kerültek elő, köztük egy majdnem ép, lyukas fedővel ellátott fazékkal, melynek alja kormos volt. Sajnos a sós talaj szinte teljesen tönkretette a fajansztárgyakat, szerencsére az egyik zöldeskék töredék viszonylag jól átvészelte az évezredeket.

II. Arszioné réz oktodrachmája

A feltárás során úgy tűnt, hogy a római időkben a Ptolemaiosz-kori épületek épen maradt részeit agyagtéglával töltötték ki, mintegy megemelve a járószintet vagy kiemelve az épületeket. Sajnos a modern falu lakói ennek többségét elhordta saját házaik építéséhez. A felszínen emelkedő épületek mészköveit lyukacsossá marta az eső és a környező földek öntözésekor keletkezett, kicsapódott só. A félig feltárt épület talán a már említett Kleopatrium lehet, amelynek a falához az egyik görög nyelvű forrás szerint a római korban egy vendéglőt építettek. Ezt az információt a leletek is megerősítették. A kerámia között korai iszlám ólommázas edénytöredékek is találhatók, ami egyértelműen igazolja az arab hódítás utáni továbbélést.

Vanek Zsuzsanna azt tervezi, hogy a következő szezonban folytatja a domb (kom) további kibontását.

1. Több éven át tartó szervezés
2. Amforák másodlagos szerepben