A hideg elől menekültek a grönlandi vikingek
2007. december 10. 13:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=19122&pIdx=1
1450 körül szinte nyomtalanul tűntek el a grönlandi vikingek , és máig sem sikerült megnyugtatóan bizonyítani, mi is történt velük.
Egyszerűen továbbálltak
Sokan úgy vélik, hogy az egyre hidegebb éghajlat miatt éhen haltak, vagy a kalózok illetve az eszkimók áldozatává váltak. Néhány kutató szerint pedig beleolvadtak az inuit társadalomba. A tudósok a legújabb eredmények alapján szinte biztosak benne, hogy megtalálták a választ: a vikingek egyszerűen felkerekedtek és odébbálltak. `Amikor az éghajlat egyre zordabbá vált, és a megélhetés egyre nehezebb lett, azt tették, amit elődeik is mindig csináltak: jobb helyet kerestek maguknak` - mondja Niels Lynnerup, a Koppenhágai Egyetem törvényszéki antropológusa.
Az 1300-as évek végén az észak-grönlandiak ugyanilyen éghajlatváltozásnak lehettek tanúi, csak nekik a lehűléssel kellett szembenézniük. Nem véletlen, hogy a hideghez szokott eszkimók ekkor kezdik kiterjeszteni vadászterületeiket dél felé. A kutatók számára eddig rejtély volt, hogy a vikingek miért nem alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, és miért ragaszkodtak a földműveléshez. Mára már kiderült, hogy megpróbáltak alkalmazkodni, de csak egy bizonyos pontig.
A viking településeken talált csontok elemzése kimutatta, hogy az itt élők étkezése sokáig 80%-ban mezőgazdasági termékekből, 20%-ban pedig tengeri táplálékból tevődött össze. Az 1300-as évektől ez az arány megfordult. A régészeti ásatások révén az is kiderült, hogy nem használtak szigonyt, kajakot és más halászszerszámokat. Rengeteg fókacsont került elő, de halcsont alig. Néhányan úgy vélik, hogy a vikingek nem használták ki a folyók és fjordok bőséges halállományából fakadó élelmezési lehetőségeket, még éhínség idején sem.
Az izlandiak azonban fenntartásokkal fogadják ezt a vélekedést. Szerintük a más országokban élő vikingek mind ettek halat. "Természetes, hogy hallal is táplálkoztak. A tőkehalat megtisztították, megszárították, és 3-4 órán keresztül főzték, majd az egészet sűrű kásaként fogyasztották."
A lábukkal szavaztak a grönlandi fiatalok
A két tanya ugyanabban a fjordban állt, sorsuk mégis különbözőképpen alakult. "Az egyik tanyán minden rendben ment, majd amikor a helyzet rosszabbra fordult, a lakók elmentek, és magukkal vitték mindenüket. A másik tanya lakói házaikban rekedtek a hosszú tél folyamán, és mindenüket felélték, végül a saját ágyukban pusztultak el." A szokások azonban tovább éltek: valaki később visszajött, és eltemette a holtakat.
A más településeken talált leletek is arra utalnak, hogy a telepesek elhagyták tanyáikat, nem pedig valamilyen szörnyű véget értek. "A romok között nincsenek holttestek. A templom temetőjébe egészen a 15. századig temetkeztek, tehát nincs arra utaló jel, hogy eszkimók gyilkolták volna meg őket, vagy valamilyen más szerencsétlenség érte volna őket" - véli William Fitzhugh, a washingtoni Smithsonian Intézet Északi-sarki Központjának igazgatója.
Dr. Lynnerup a grönlandi inuitok genetikai állományát tanulmányozta. Kutatási eredményei cáfolják azt az elméletet, hogy a vikingek beleolvadtak volna az inuitokba. Az inuitok mitokondriális DNS-e (amely csak az anyától örökölhető) semmiféle európai nyomot nem mutat. A középkori inuit települések régészeti vizsgálata is alátámasztja ezt a vélekedést.
"Ugyanebben az időben az izlandi és észak-norvégiai vikingek is elhagyták a tanyáikat, de erről senki sem ír könyvet. Nem hiszem, hogy a grönlandi vikingek másképp viselkedtek volna" - véli Lynnerup. Szerinte a 14-15. században a grönlandi fiatalok a lábukkal szavaztak, és elhagyták településeiket, mert az már nem tudta eltartani őket. "Úgy képzelem, hogy az öreg viking ott állt a vizes, szürke földje mellett, amelyen néhány vézna tehén legelészett, és azt mondta a fiainak: ez egy nap majd a tiétek lesz. A fiúk erre szedték a sátorfájukat, és az első hajóval Reykjavikba utaztak."