2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feltárják Stonehenge építőinek hatalmas városát

2007. november 9. 12:00

A híres kőkör közelében dolgozó régészek a BBC4 riportjában számoltak be arról, hogy négy éve folytatott ásatásaik során megtalálták Észak-Európa legnagyobb neolitikus települését.

A legalább 300 épületből álló település Stonehenge-től 3 kilométerre állt, és közülük eddig már 10-et sikerült feltárni - tudhatjuk meg a BBC4 adásában bemutatott riportból. Az ásatást vezető Mike Parker Pearson, a Sheffield Egyetem régész professzora szerint a közeljövőben további épületek feltárása várható majd. Elmondása szerint a leginkább a település méretei számítanak lenyűgözőnek: ha nagyjából négyen laktak egy házban, akkor minimum 2000 ember élhetett ezen a helyen.

A házak vizsgálata során arra is fény derült, hogy egyesekben magasabb státuszú személyek élhettek: ez a felfedezés pedig igazi tudományos szenzációnak számít, hiszen Stonehenge építésének korából eddig nem rendelkeztünk semmilyen információval a neolitikus társadalmak differenciáltságával kapcsolatban. Ez a kutatók szerint arra is rávilágít, hogy a kőkör építését szigorú szabályok és utasítások alapján végezték.

A település maradványai Durrington Walls alatt kerültek elő, a geofizikai felmérés és az ásatások arra is rávilágítottak, hogy a település egyes részeit elválasztották egymástól. A kutatók szerint ez talán arra utalhat, hogy így határolták el a különböző brigádokat egymástól. A terepen talált leletek ezen csoportok méretére is rávilágítanak: Pearson szerint a jelölések alapján közel 100-an végeztek földmunkákat és kőfaragást, illetve egy kisebb csoport kosarakkal hordta el a felesleges anyagokat, és voltak, akik a csoport élelmezéséért feleltek. Ez összességében nagyjából 200-400 embert jelentett csoportonként. Ha Durrington 22 ilyen körzetét összeadjuk, az többezres lakosságot eredményez.

A kőkori város a kutatók szerint Stonehenge-dzsel egy időben, i.e. 2600-2500 körül élhette virágkorát. A kutatók számára az ásatások során nyert információk nagyon sok apró részlettel gazdagítják a neolitikus mindennapokról tudottakat, így lassan azt is sikerülhet megfejteni, hogy pontosan miként építették a hasonló megalitikus struktúrákat.

A helyszínen talált marha- és disznócsontok alapján a régészek arra is rájöttek, hogy egyes csoportok csak az év egy meghatározott részére érkeztek a hatalmas munkásszállóra, így ez csak egy ideiglenes település lehetett, ahol nem termesztettek növényeket és nem neveltek állatokat. Csak a megfelelő időre szükséges élelmiszert tartották a helyszínen, és néha szezonális ünnepségeket rendeztek.

A régészek egy olyan krétadarabot is találtak, amelyen rézfejsze nyomait találták meg. Pearsont ez nem lepte meg, hiszen a hasonló eszközök a kontinensen már i.e. 3000 körül megjelentek, ám Angliában ez lehet a legelső rézeszköz. Ezt támasztja alá az is, hogy a településen szinte egyetlen kőfejszét vagy baltát sem találtak.

Az ásatások négy évvel ezelőtt kezdődtek, és közel 10 éven át tartanak, hogy ezzel - a kutatók reményei szerint - végre pontot tegyenek a megalitikus világ egyik legnagyobb rejtélye történetének végére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár