Megszületett Henry Dunant
2004. május 21. 03:09
Dunant már a krími háború idején felfigyelt a sebesültek szomorú sorsára, de igazán a solferinói ütközet (1859. június 24.) után látottak döbbentették meg. A sebesültekkel akkortájt nemigen foglalkoztak, közülük nagyon sokan megmenekülhettek volna, ha megfelelő ellátásban részesülnek. Abban a gyilkos csatában akkor 40 ezer ember vesztette életét, illetve sebesült meg. Dunant önkénteseket verbuvált, s egy szomszédos faluban hozzáfogott a sebesültek ápolásához. Tapasztalatait a Solferino emlékei című könyvében összegezte, s elhatározta egy nemzetközi segélyszervezet létrehozását. Kezdeményezésére magántársaság alakult Genfben, majd 1863. október 26-án nemzetközi konferenciát hívtak össze, ahol Dunant 17 ország képviselői előtt komplex programot terjesztett elő - ez volt a Nemzetközi Vöröskereszt alkotmányozó konferenciája. A tanácskozáson Svájc iránti tiszteletből elfogadták a vöröskereszt szimbólum használatát, ugyanis a vöröskereszt inverze a svájci lobogónak. 1864. augusztus 22-én aláírták a Dunant által fogalmazott, a háborús felek magatartását szabályozó, a segítséget nyújtók semlegességét szavatoló Genfi Egyezményt. A mozgalom gyorsan terjedt az egész világon, s ma is alapvető szerepet játszik az egészségügyi problémák megoldásában, valamint háborúk és katasztrófák áldozatainak segítésében. Ma a világon közel 180 Vöröskereszt - Vörösfélhold szervezet működik. Henri Dunant (aki egyik alapítója volt az Interparlamentáris Uniónak is) tevékenysége elismeréseként 1901-ben Nobel-békedíjat kapott, s a Nemzetközi Vöröskereszt eddig háromszor részesült ebben az elismerésben. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz. Az Országgyűlés 1993-ban törvényt hozott a Magyar Vöröskeresztről, amelyet nemzeti humanitárius társadalmi szervezetként határoz meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap