A roma holokausztra emlékezünk

Deportálások és tömegmészárlások

1944. augusztus 2-án felszámolták a feltöltésekor több mint húszezer fős Auschwitz-Birkenau-i cigány tábort, a foglyok nagy részét kivégezték. Az egyik táborlakó így emlékszik vissza: `A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, cigány férfiakat és nőket, gyerekeket SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. De a szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy ez egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.`

Itthon 1944. október 28-án vette kezdetét a Pest környéki romák összegyűjtése és Németországba deportálása, november 2-3-án pedig megindult a roma családok internálása Zala, Veszprém, Vas, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom, Győr, Sopron, Nógrád, Borsod, Heves, Pest megyék, és a Felvidék magyar uralom alatt álló településeiről.

Az úticél először a komáromi Csillag erőd volt, ahonnan a munkaképes férfiakat és a nem-kisgyermekes nőket Németországba deportálták. A komáromi erődben sorra haltak meg az emberek: "Reggelente lovaskocsival szedte össze egy ember a hullákat. Mint egy gazdaságban, mikor döglenek a disznók: földobálják a kocsira, aztán bele a dögkútba. Ástak egy nagy gödröt, oda dobták, aztán mésszel leöntötték őket"- mesélte Kolompár Friderika.

1944 őszén megtörténtek az első tömegmészárlások is: Nagyszalontán, majd Dobozon a csendőrök  kézigránáttal és golyószóróval végeztek ki tizenhét, illetve huszonegy romát, köztük asszonyokat, és gyermekeket. 1945 januárjában és februárjában hasonló mészárlásokra került sor Szabadbattyánban, Lengyelben, Szolgaegyházán (Szabadegyházán), Kiskassán, Lentiben, Várpalotán és Inotán a Grábler tónál.

A Grábler tónál történt, az 1946-os népbírósági per szerint százharminc áldozatot követelő vérengzést ketten élték túl: a tizennégy éves Raffael Margit, és az akkor negyvenéves Lakatos Angéla. Lakatos Angélának a gödörben maradt az anyja, az apja, a testvérei, a gyerekei. Raffael Margit is mindenkit elveszített. A koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik. A fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem egyharmadát érintette közvetlenül.

1. A nyilvántartástól az elkülönítésig
2. Deportálások és tömegmészárlások