Kitör az első világháború
2004. szeptember 13. 12:06
1914. június 28-án Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A merénylet hátterében Bosznia 1908-as, Monarchia általi annexiója állt, amelyet a nép - amely ötszáz év török megszállás után függetlenségre vágyott - nem tudott elfogadni. Ferenc Ferdinánd egyébként autonómiát szeretett volna adni a szlávoknak, de Szerbia egy nagyszerb állam megvalósítását tervezte, Bosznia és Horvátország csatlakozásával.
A merénylet csak egy égő gyufaszál volt, melyet Európa lőporos hordójába dobtak. Egyes osztrák politikai csoportok a merényletet szerb hadüzenetnek fogták fel, s jó alkalomnak tartották Szerbia katonai lerohanására, de az akció megkezdését Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés, amely évek óta készült egy nagy erőpróbára az angolokkal és franciákkal, július 5-én a háború támogatása mellett döntött.
Ezután az Osztrák-Magyar Monarchia július 19-én elfogadhatatlan ultimátumot küldött Szerbiának, amelyben az osztrákellenes propaganda leállítását követelték, továbbá hogy Belgrád engedjen be egy osztrák-magyar bizottságot, amely a merényletek hátterét vizsgálná. A szerbek, maguk mögött tudván a cári Oroszországot, elutasították a követeléseket s még aznap mozgósításba kezdtek. A Monarchia ezután megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, majd a merénylet után egy hónappal, július 28-án hadat üzent Szerbiának, bár Tisza István magyar miniszterelnök e lépést korainak tartotta. Másnap az oroszok mozgósítottak, 31-én Németország küldött ultimátumot az angoloknak és franciáknak. A konfliktusba sorra bekapcsolódtak a háborúra már felkészült, egymással szembenálló szövetségeket alkotó európai nagyhatalmak. A németek augusztus 2-án bevonultak Luxemburgba, 3-án Belgiumba. Augusztus 12-ig minden ország hadat üzent a szembenálló csoport tagjainak, és kitört a négy évig tartó világháború, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott Európa népeire.
A végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap