2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Fába zárt történelem

2006. december 14. 12:30

Előnyök és korlátok

Az elmondottakból három fontos következtetést kell levonni, és ezek a dendrokronológia használhatóságát korlátozó tényezők.

Egyrészt az eljárás csak azokon földrajzi területeken alkalmazható, ahol a fáknak vannak évgyűrűi, azaz növekedésük szakaszos. Ezt azért kell kiemelni, mert a trópusi fák lényegében folyamatosan, pihenési periódus nélkül, nőnek, így a testükben nem találunk évgyűrűket. `Szerencsére` a Kárpát-medencei kutatók számára ez nem nagyon gyakran okoz gondot.

Mintavétel felsőfokon

Másrészt
az eljárás területspecifikus, azaz a kutatóknak meg kell határozni azon terület(ek) nagyságát és kiterjedését, amelyre azt mondhatjuk, hogy ezen belül lényegében azonos módon növekednek a fák. E terület nagysága eltérő lehet, míg pl. Németország déli részén egy közel 1000 kilométer átmérőjű körön belül azonos módon reagálnak a környezeti hatásokra a tölgyfák, addig Észak-Németországban 100 kilométerenként, azaz minden nagyobb folyóvölgyenként változik a "reakcióképességük". E jelenség magyarázatával még adós a kutatás.

Harmadrészt az eljárás fajspecifikus, hisz az egyes fafajok nem minden hatásra azonos érzékenységűek. Így minden fafajra külön-külön el kell készíteni az említett "végtelen fát", illetve meg kell vizsgálni ennek érvényességi területét. A dendrokronológus számára ezért alapfeladat minden vizsgálat megkezdésekor meghatározni a vizsgált  fa faját, pontos botanikai nevét, rendszertani helyét. A recens, azaz "lábon álló", fák vizsgálatát leszámítva a kutató csak a fa testének szöveti képét hívhatja ehhez segítségül. "Szerencsére" az egyes fatípusok és fafajok belső szerkezete élesen eltér egymástól, így fafaj-pontos eredményre lehet jutni, már 8-10-szeres nagyítás alkalmazásával is. A legtöbb európai területen csak egy-két fafajt használtak olyan mennyiségben eleink, hogy érdemes legyen dendrokronológiai kormeghatározásra gondolni. Például a mai Magyarország területén az eddig előkerült és megvizsgált famaradványok elenyésző, néhány százaléknyi része volt csak olyan, ami nem tölgyfából készült.

Arra a kérdésre, hogy hol és hogyan maradhat meg fa sok száz vagy ezer éven át, könnyen lehet válaszolni. Mindenhol megmarad  fa, ahol nem tud elkorhadni. Azaz vagy nagyon száraz helyen, sivatagban, épület falába befalazva, nedvességtől óvott tárgyak, hangszerek, bútorok formájában, esetleg folyamatosan gondozott tetőszerkezetben. Vagy nagyon vizes környezetben marad meg, ahol oxigén hiányában a korhadást végző élőlények (főként gombák) nem tudnak tevékenykedni. Így jó állapotú hajóroncsokat tudnak a kutatók vizsgálni, vagy - és Magyarországon ez a leggyakoribb - a talajvízszint alatt lévő épületelemeket (pl. levert cölöpöket, kutak alsó részeit).

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár